A gazdáknak segítenek a nissék

A skandináv mitológia legfélelmetesebb lényei.Nisse(r)/Tomte(nisse): Még napjainkban is fontos szerepet tölt be a skandinávok, főleg a gyerekek, életében a Nisse(r)/Tomte(nisse), hiszen náluk nem a Mikulás, hanem a nissék látják el a karácsonyi feladatokat, így az ajándékozást is.

Ha nincs karácsony, akkor a nissék mezőgazdaságban segítenek a gazdáknak, akiknek a pajtájában élnek, és rendfelügyelőként, gondnokként dolgoznak. Ha valaki jól bánik velük, akkor annak szerencsét hoznak.

A skandináv elképzelés szerint a nissék leginkább a törpékre hasonlító, aranyos lények, akik barátkozni nemigen szoktak, viszont nagyon szeretnek tréfálkozni. Előfordul, hogy lopnak, megkárosítják az embert, amit azzal lehet kivédeni, hogy egy kis vajas zabkását adnak nekik, mert ezzel elnyerhető a nisse szeretete.

Mare: Ahány tájegység, annyiféle neve van ennek a skandináv lénynek: Mare, Mareritt (norvég), Mareridt (dán), Mardröm (svéd). Bár az elnevezés különbözik, mégis a legenda lényege ugyanaz, ugyanis az összes elképzelés szerint Mare ráül az alvó ember mellkasára, és rémálommal kínozza az áldozatát. Mare tulajdonságai olyanok, mint a boszorkányoké. A mágikus erejét néha arra használja, hogy szexuális együttlétre vegye rá a férfi áldozatait.

Huldra/Hulder: A svédek Tallemaja néven ismerik az erdőben élő, tollszerű, igazságos, gyönyörű és vad nőt, aki elrejti a hosszú tehénfarkát, ha emberrel találkozik. A skandináv legenda szerint Ádámnak és Évának sok gyereke született, viszont többükről elfeledkezett a Biblia.

A történet szerint ennek oka az volt, hogy amikor az egyik nap Éva a gyerekeit fürdette, akkor váratlanul megjelent Isten. Mivel Éva nem akarta, hogy a gyerekei koszosan járuljanak a Mindenható színe elé, ezért elrejtette az erdőbe azokat, akiket még nem mosdatott meg.

Isten rákérdezett Évánál, hogy nincs-e több gyereke, mire ő letagadta az elrejtett gyerekeket. Erre Isten közölte, hogy mostantól maradjanak is rejtve azok a gyerekek, akiknek a létezését Éva letagadta. Ezeket gyerekeket nevezik „De Underjordiske”-nek, vagyis „föld alatt élőknek”.

Az elvesztett gyerekek lelkei sokszor próbálják megszólítani az embereket. Huldra csak egy közülük. A legenda szerint ő se nem gonosz, se nem jó, ugyanis csak egy kacér fiatal lány, aki sellőként csábítja el az embereket.

Nökken/ Nyk / Nykkjen/Neck/Nicor/Nixie: A norvégok hiedelmei szerint az édes- vagy a mélyvizekben élnek ezek a sötét szemű, titokzatos lények, akik a vízből kilesve figyelik az embereket. A svéd legendájában már csodaszép, fiatal férfi képében jelennek meg ezek a lények, akik elcsábítják és vízbe fojtják a nőket.

A nökken elsősorban a nimfákhoz hasonlítanak, csak nem nőként, hanem férfiként, kéjes szándékkal csábítanak és az alakváltásra is képesek. Egyes elképzelések szerint fehér ló alakjában hagyják, hogy kisgyerekek lovagoljanak rajtuk, majd beleugranak vele a vízbe.

Egy másik történet szerint tehetséges zenészek, akiknek hegedűjátékát a közeli falvakban is hallják. Néhány leírás szerint a nökken nem csinos férfi, hanem leginkább egy vízi hulla, aminek a szeme sárga, a fogai borotvaélesek, a szája pedig hatalmas.

Draugen: A skandináv legenda szerint a tengeren meghalt emberek szelleme a draugen. Ezek a lények utálják azokat, akik a területükön hajókáznak. A norvégül draugr szellemek általában azon a helyen kísértenek, ahol elhaláloztak.

Az elképzelés szerint a draugen hatalmas, a hínárral fedett, halszerű bőrű, hatalmas szájú, tűhegyes fogú lény, ami általában a vízen evezve közlekedik és hátborzongató kiáltás jelzi, ha közeledik. A draugen képes a időjárás befolyásolására.

A legenda szerint amikor vihar tombol, akkor sokszor látni a tengeren, ahol embereket fojt a vízbe, hajókat, csónakokat süllyeszt el. Egy másik elbeszélés szerint draugen őrzi a tengerbe rejtett kincseket. A történetek szerint draugen meg tudja változtatni a magasságát, emberi vért iszik és húst eszik.

(Forrás: noiportal.hu)