Érdekességek a Lúdas Matyiról

Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a 45 éves magyar rajzfilmről.A stílus a Disney-t idézi, de a tájat és a filmzenét sajátosan magyar motívumok ihlették: Technika értelemben a Disney-filmekből inspirálódott Dargay Attila és csapata, de a miliő kidolgozása esetében a jellegzetes magyar településeket és tájegységeket vették alapul. A vásári jelenetben látható falut Hollókő, és az ott található skanzen alapján alkották meg, míg Döbrögi rezidenciáját és környékét Nagyvázsony Kinizsi vára ihlette. Emellett Dargayék sokat merítettek Mészöly Géza, 19. századi festő tájképeiből is.

A Lúdas Matyi filmzenéjéhez a rendező választotta alapként Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiáját, amit Daróci Bárdos Tamás dolgozott át cigányzenei stílusban, ami illik a Lúdas Matyi humoros feldolgozásához.

Mint minden filmjét, a Lúdas Matyit is feleségével közösen készítette el Dargay Attila: Bár Dargay Attila együttműködött a pannóniás pályatársaival, mégis Henrik Irén különleges alkotótársa volt, ugyanis férj és feleség voltak.

Dargay és Henrik 1956-ban találkozott, pont abban az időben, amikor Henriket eltanácsolták a zenei pályáról. Elmondása szerint a férfitől nemcsak szerelmet kapott, hanem az operatőri hivatást is, ugyanis Dargay vitte el őt a Pannóniába egy látogatásra, ami során felkeltette Henrik érdeklődését az ott látott kreatív munka. Ezután tulajdonképpen autodidaktaként tanulta meg a rajzfilmek fényképezését.

Dargay és Henrik 1957-ben házasodott össze, majd onnantól kezdve együtt készítették el a legtöbb projektjüket, köztük a Lúdas Matyit is.

A Lúdas Matyinak nem ez volt az első adaptációja: 1922-ben Deésy Alfréd némafilmet készített a történetből, de ennél sokkal ismertem a Nádasdy Kálmán és Ranódy László által készített Ludas Matyi, amit 1950-ben mutattak be, Soós Imre főszerepésével. Filmtörténeti szempontból ez a feldolgozás volt egyfelől az első teljes hosszában színes magyar mozifilm, másfelől 5 millió nézőjével bekerült a tíz legnézettebb hazai film sorában.

Bár Fazekas Mihály művét dolgozta fel, Dargay Attila mesterének, Macskássy Gyula két klasszikusából is merített: Dargay Attila művészi látásmódját, ami megmutatkozik a Lúdas Matyiban is, két lényeges hatás alakította: Walt Disney és Macskássy Gyula rajzfilmjeié.

Macskássy, akit a „magyar animáció atyjá"-nak is neveznek, voltaképpen Dargay mentora volt, hiszen ő vette a szárnyai alá a Képzőművészeti Főiskoláról koholt vádakkal, politikai okokból, a származása miatt kirúgott, tehetséges alkotót.

A gyerekkora óta rajzoló Dargay a rokonai segítségének köszönhetően került be Macskássy Gyula műtermébe, ahol megrendelésre készítettek animált reklámokat, az 1950-es évek elején, amikor is a rajzolás mellett kávét főzött, reggelit hozott és fűtött.

Az áttörést mindkettőjük számára meghozta a Macskássy által rendezett első színes, rövid meserajzfilm, az 1951-es A kiskakas gyémánt félkrajcárja, ami ugyanúgy nagy hatással volt később a Lúdas Matyira, ahogy az 1955-ben bemutatott, szintén Macskássy által készült, A két bors ökröcske is.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja esetében Dargay fázisrajzolóként dolgozott, míg A két bors ökröcske munkálataiból tervezőként vette ki a részét. Már ezen a két alkotáson is érezhető volt, hogy az alkotók a Rákosi-korszakban tiltott Disney-rajzfilmeket tanulmányozták annak érdekében, hogy profi animálást készítsenek.

Emellett mind a két történetben szerepelt Döbrögi figurájának az előképe, hiszen A kiskakas gyémánt félkrajcárjában egy kapzsi király veszi el a félkrajcárt, míg a másik történetben Gergő csodás ökreit nézi ki magának egy önkényúr.

Nemcsak Döbrögi alakja fedezhető fel a két rajzfilmben, hanem Matyi is. A két bors ökröcske Gergője külső megjelenésben és furfangosságában is hasonlít a Lúdas Matyi főhősére, A kiskakas gyémánt félkrajcárjában pedig a kakas mentalitása emlékeztet Matyiéra, de az emberi vonásokkal rendelkező liba-másodfőhőst is felfedezhetjük benne.

(Forrás: hu.ign.com)