Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a a Ragadozóról

35 éve mutatták be John McTiernan klasszikusát, amiről most megtudhatsz néhány érdekességet.A George Dillont megformáló Carl Weathers titokban járt edzeni a forgatások alatt: Carl Weathers hajnali háromkor, amikor még mindenki aludt, súlyzózott, majd néhány órával később kávéval a kezében sétált vissza, mintha akkor ébredt volna, és semmi érdekes nem lenne abban, hogy mennyire feszül rajta a ruha. Ráadásul általában úgy köszönt el a többiektől, hogy érzése szerint nincs szüksége edzésre, úgyhogy inkább visszamegy aludni.

A Billy-t megformáló Sonny Landham miatt testőrök vigyáztak a stáb többi tagjára a forgatás alatt: Az Eliot őrmestert alakító Bill Duke elárulta, hogy a Billy-t játszó Sonny Landham igazi őrültként viselkedett a forgatáson:

– A többiekkel ellentétben Sonny teljesen megőrült, méghozzá annyira, hogy testőröket kellett felbérelni, hogy megvédjenek minket és féken tartsák őt. Ha ivott, akkor elszabadult a pokol. Mivel hétvégente nem dolgoztunk, ezért olykor elmentünk bulizni. Jól szórakoztunk, de egyszer csak rájöttünk, hogy Sonny eltűnt. Aggódtunk érte, hiszen már mindenkivel előfordult, hogy részegen olyasmit tett, amire később nem volt büszke. Végül a táncparketten találtuk meg, ahogy kúszva-mászva csókolgatja idegen nők lábát. Azt hiszem, akkor született meg a döntés, hogy testőröket kell állítani mellé.

A lény végső kinézetét egy festmény, valamint Jim Cameron egy megjegyzése inspirálta: Elég nehéz helyzetbe hozta magát Stan Winston, amikor elfogadta Joel Silver ajánlatát, ugyanis a címszereplő hiánya miatt egy időre le kellett állítani a Ragadozó forgatását, a stúdiójának pedig csak hat hete volt arra, hogy pótolják őt, miközben a döntéshozók éreztették, hogy nem akarnak még egyszer zsákutcába futni.

Winstont azonban hamar megszállta az ihlet, amit részben egy rasztafariánus harcost ábrázoló festménynek köszönhetett, amit Silver irodájában látott:

– Ahogy megpillantottam, arra gondoltam, hogy ez lesz a legjobb kiindulópont. Egy olyan űrlényt kezdtem el rajzolni, akinek a fején lévő csápok távolról rasztának tűnnek. Ráadásul akkoriban mutatták be A bolygó neve: Halált, amivel kapcsolatban éppen Japánba tartottunk James Cameronnal, hogy egy ottani szimpóziumon beszéljünk a filmünkről.

Egymás mellett ültünk a járaton, és Jim meglátta, hogy a Ragadozót rajzolom, mire megjegyezte, hogy mindig is szeretett volna látni egy csáprágókkal rendelkező lényt, mire csak annyit mondtam, hogy „érdekes gondolat”, aztán neki is álltam dolgozni a yautják legendás állkapocs-szerkezetén.

Tehát a Joel Silver irodájában látott festményből és James Cameron-féle csáprágókból megszületett a Stan Winston-féle Ragadozó, amit természetesen levédettem, bár egyáltalán nem volt közöm hozzá.

Nem véletlen, hogy a filmben a Shane Black által alakított Rick Hawkins hal meg először: Ugyan a Halálos fegyvert és A szörnycsapatot ugyanabban az évben mutatták be, mint a Ragadozót, mégis az utóbbi forgatása idején elterjedt Hollywoodban, hogy ha egy rendező emlékezetes forgatókönyvet és érdekes cselekményt szeretne, akkor az előbbi két film forgatókönyvíróját, Shane Blacket kell megszereznie.

Ezt a hírt hallva a Ragadozó producere, John Davis úgy döntött, hogy Blackkel szeretné kissé átíratni a forgatókönyvet. Annak érdekében, hogy elérje a célját, azt találta ki, hogy kisebb szerepet ajánl Blacknek, aztán amikor „csapdába esett” Mexikóban, akkor ráveszi, hogy dolgozzon a szkripten.

Mivel azonban Black közölte, hogy ő színészként vesz részt a forgatáson, nem forgatókönyvíróként, ezért az ő karakterét ölték meg először a filmben, nagyjából a játékidő hetedik percében.

A yautja „vére” részben síkosítóból készült: Úgy készítették el a címszereplő neonzöld vérét, hogy a világító rudakban található folyadékot összekeverték a síkosítóval. Állítólag ebből az anyagból olyan sokat használt el a stáb, hogy egy embernek csak az volt a dolga, hogy „bekeverje” az utánpótlást.

(Forrás: hu.ign.com)