Meglepő érdekességek az Aladdinról



Kevésbé ismert dolgok a 30 éves filmről.MC Hammer ihlette Aladdin buggyos nadrágját: Ahogy a mondás tartja: bármiből lehet inspirációt meríteni. Igaz ez az Aladdinra is, ugyanis a főszereplő jellegzetes buggyos nadrágját MC Hammer ihlette.

Ezzel kapcsolatban az animátor Glen Keane többször elmondta, hogy a rapper U Can't Touch This című dalához készített videóban látható nadrág láttán találta ki az agrabai tolvaj öltözetét.

Robin Williams Dzsinije megreformálta a szinkronszínészetet: Manapság szívesen vállalnak szinkronmunkát a hollywoodi sztárok, de a kilencvenes években ezt még kényszerpályának tekintették.

Ez volt az oka annak, hogy Dzsini alakját kifejezetten Robin Williams-hez írták, ám a Disney felkészült arra is, hogy a komikus nm vállalja el a szinkronizálást, ezért B-tervként felmerült Eddie Murphy, John Candy és Steve Martin neve is.

Eric Goldberg, az animációs osztály vezetője elárulta, hogy azt a feladatot kapta, hogy keressen elő néhány korai Williams-fellépést, majd készítsen néhány jelenethez dzsini-animációt. Az egyik esetben a humorista a skizofréniával viccelődött, az animátor pedig ezt úgy oldotta meg, hogy rajzolt egy második fejet a figurához, majd a kettő vitatkozni kezdett egymással.

Williams végül meglátta a potenciált a karakterben, és elvállalta a munkát, ami során egyes sorokat húsz különböző karaktert megszemélyesítve is felmondott. A „nincs pótlás, se csere” esetében készült Peter Lorre-, W. C. Fields- és Groucho Marx-féle verzió is, de aztán az utóbbi került a mesébe.

Williams remek munkája, és a Disney-filmek egyre jobb minősége, azt eredményezte, hogy hamarosan senki sem sajnálta le a szinkronszínészek munkáját.

Az Aladdin szereplői direkt lettek „mesebeliek”: Az Aladdint megelőző Disney rajzfilm, A szépség és a szörnyeteg volt, ami esetében az animátorok célja az volt a munkájuk során, hogy a szereplők arca, teste és mozgása legyen minél élethűbb.

Az 1992-es Aladdin esetében azonban megváltozott a modus operandi, ugyanis itt már úgy gondolták, hogy a mesebeli világhoz jobban illenek az eltúlzott karakterek, egyszerű kétdimenziós formák.

Aladdin alakja tulajdonképpen két összeérő háromszögből áll, amelyek közül az egyik a nadrágja, a másik a felsőteste. Jázmin körte- vagy homokóra-alakot kapott, míg Jafar egy T betűt, vagyis nagyon vékony testet, széles vállakkal.

Eric Goldberg sokszor elmondta, hogy Al Hirschfeld eltúlzott, a maga egyszerűségében dinamikus vonalvezetésű figurái is kiemelt szerepet kaptak a végső tervekben.

Teljesen más cselekményt mesét el a forgatókönyv első változata: A végső változathoz képest abban volt más az első fogatókönyv, hogy ott a főhős sokkal fiatalabb és anyja nevelte volna egyedül. A cselekmény pedig arról szólt volna, hogy Aladdin büszkévé szeretné tenni az anyját. Ezt a koncepciót hangsúlyozta volna a Howard Ashman és Alan Menken által írt Proud Of The Boy.

Az első és az utolsó forgatókönyv abban is különbözött, hogy eredetileg Aladdin társa nem a majom Abu lett volna, hanem Babkak, Omar és Kassim. Ráadásul dzsiniből sem egy lett volna, hanem kettő, akik a végén összecsaptak volna.

Mivel a tesztvetítésekre érkezett reakciók nagyon rosszak voltak, ezért nyolc nap alatt újra kellett írni az egész forgatókönyvet. Először az anya karakterét vették ki, majd a három barátból egy lett, és Aladdin végtelen számú kívánságát háromra csökkentették, ezzel növelve a tétet. Ezután megalkották Jázmin hercegnőt és végül megszületett a már jól ismert történet.

Az őt szinkronizáló színész miatt kapott fogsort Jágó: Az Aladdin nagyszájú papagáját alkotó animátor, Will Finn elmondta, hogy Jágó volt az egyetlen madár, akinek teljes emberi fogsort kellett rajzolnia.

Jágó azért kapott fogakat, mert azt őt szinkronizáló Gilbert Gottfried hangjáról mindenkinek a nagy fogak jutnak az eszébe. Finn azonban nemcsak a fogakat, hanem a testbeszédet, például a jellegzetes vállrántásokat, is megpróbálta leutánozni.

(Forrás: hu.ign.com)

Ajánló

Ajánló