Épületek, amelyeket hiába keresnénk Budapesten

Miért kellett elpusztulnia a Regnum Marianum templomnak? Mi történt a Budapest Sportcsarnokkal?A magyar fővárosban sétálva rengeteg régi épületet csodálhatunk meg, de az a lista se rövid, amely azokat a házakat tartalmazza, amelyeket hiába keresnénk, ugyanis a valamilyen ok miatt már csak hűlt helyük található.

„A Vendégfogadó a Nádorhoz”, és a helyén épült ház: A mai Mercure Budapest City Center helyén, a 20-as szám alatt, már 1835-ben fogadó működött. Az 1810-ben emelt épületet „Vendégfogadó a Nádorhoz” néven ismerték.

A helynek több tulajdonosa volt az évek alatt, majd 1876-ban lebontották. A helyére került új épület pusztulását a II. világháború okozta. Az 1980-as évektől itt kezdték a Taverna Szálló építkezését. A szálló éttermében szívesen töltötték az időt a vendégek.

Az íves üvegfalú, modern formájú szálloda, kifejezetten elegáns épület hírében állt a nyolcvanas években. A Váci utcának különleges hangulatot kölcsönző hotelt 2007 márciusában keresztelték át. Az új neve a Mercure Budapest City Center lett.

Regnum Marianum templom: Állandó vita van abból, hogy milyen művészeti értéket képviselt a templom, amit Rákosi ítélt pusztulásra. Az egyik tábor szerint nem volt túl szép a román kori stílusra hajazó épület, míg a másik tábor véleménye az, hogy igenis mutatós volt.

Hazánkban a XIX. században bontakozott ki a Regnum Marianum római katolikus mozgalom, ami szegény sorsú gyerekekkel törődött. A külső-erzsébetvárosi egyházközösséget 1918-ban alapították meg, ám hamarosan kinőtték az akkori épületet.

A templom alapkövét 1925-ben tették le. A mai Dózsa György út felé néző épületet 1931. június 14-én szentelték fel. A templom túlélte a későbbi bombázást, de 1948-ban gyanús körülmények között nyoma veszett a közösség papjának. Hamarosan kiderült, hogy az ÁVH ejtette fogságba a vezetőt. Ebből mindenki tudta, hogy hamarosan felszámolják a gyülekezetet.

A kommunista hatalom elhatározta, hogy a Városliget szomszédságában alakítják ki a Felvonulási teret, ezért 1951-ben bontani kezdték a templomot, amit a vasbeton elemek miatt fel kellett robbantani. Az épület helyére az 1960-as években Tanácsköztársaság-emlékművet emeltek, de azt a Szoborparkba helyezték át a rendszerváltást követően.

A régi Westend-ház: A mai Westend City Center arról a furcsa, félkörív alakú épületről kapta a nevét, amely az 1970-es évekig a Nyugati szomszédságában, a sarkon állt. Ezt hívták Westend-háznak vagy Westend-udvarnak.

Eredetileg szálloda lett volna az 1800-as évek második felében épített ház, amit az 1920-as években még úgy hirdették, hogy központi fűtéssel, lifttel, mosdókkal, meleg vízzel ellátott szálloda, de később annyira megromlott a hírneve, hogy csak gyors szerelmi légyottokra használták.

Az 1960-as és 1970-es években a közlekedés korszerűsítése és az építkezések miatt csak útban volt a szálloda, amit végül 1978-ban kezdtek bontani.

A Városligeti Színház: A Rákosi-korszak miatt kellett lebontani az épületet. A Városligeti Színkör eredetileg egy deszkaépületben játszott. Az 1909-ben felhúzott szecessziós épület túlélte a háborút, de a Felvonulási tér kialakítása miatt nem maradhatott.

Fehér Galamb: A Várnegyedben, a Szentháromság utca sarkán állt a két szintes ház, amiben az 1850-es évek közepétől étterem üzemelt. A magyar irodalom több híres alakja, például Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső, is megfordult benne. A Fehér Galamb 1945-ben szenvedett olyan súlyos sérüléseket, hogy muszáj volt lebontani. Az 1960-as években szocreál lakóház épült a helyére.

A Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren: 2015. március 15-én volt 50 éve, hogy a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása során megtörtént az első robbantás. Ez azt jelentette, hogy már képtelenség lett volna helyreállítani a színházat, ami a városrendezés útjában állt.

Az épület állítólag olyan súlyosan megsérült a háborúban, hogy a főváros tűzrendészeti okok miatt 1908-tól megtiltotta, hogy a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán lévő Nemzeti Színház előadást tartson. Később a metró építése döntötte el, hogy az új Nemzeti Színház nem épülhet fel a régi helyén. Az épület lebontását 1965. április 23-án fejezték be.

A régi Erzsébet-híd: 1893-ban rendelték el az eredeti híd megépítését, de a munkálatok csak 1898-ban kezdődtek el. A híd 1903-ra készült el, a forgalom pedig október 16-án vehette birtokba.

A híd a magyarok által istenített, Erzsébet királynéról, Ferenc József feleségéről kapta a nevét. A királyné 1898-ban halt meg egy merényletben. A régi Erzsébet-híd volt a világ első acélpilonos lánchídja, amíg 1945 januárjában fel nem robbantották a német csapatok. A torzó sokáig állt a pusztítás helyén, majd 1961 és 1964 között újjáépítették.Nemzeti Casino vagy Pesti Casino: 1827-ben Gróf Széchenyi István talált ki, hogy szükség van egy egyesületre, amelyben a közösség olyan beszélgetéseket, megbeszéléseket folytathatna, amelyek az egész ország javát szolgálhatná.

Az ötlet megvalósításaként jött létre 1830-ban a Nemzeti Kaszinó, ami a pesti Dorottya utcai Vogel-házban és a Lloyd-palotában „társbérletben” működött. 1859-ben a Cziráky-palota vette bérbe, majd 1871-ben a tulajdonosa lett.

A gyönyörű épület túlélte az ostromot, de a háború utáni modernizáció, politikai okokból történő rombolás miatt 1948-ban végleg eltűnt Budapestről. A Cziráky-palota sorsa se volt jobb, ugyanis az ostromban annyira megsérült, hogy le kellett bontani.

Budapest Sportcsarnok: Az 1940-es években született meg a Budapest Sportcsarnok ötlete, de a háború és anyagi okok miatt az elképzelésből nem lett semmi. Az 1960-as években megint napirendre került az ötlet.

Ekkor a tanulmánytervet elkészítették, de a költségek annyira magasak voltak, hogy a megvalósítás megint elmaradt. Az 1970-es években a magyar kormány államközi megállapodást kötött a szovjetekkel, és az Állami Tervhivatal is jóváhagyta az építkezést, ami végre megvalósulhatott.

Az alapokat 1978 tavaszán tették le. 1981 decemberében megtörtént a műszaki átadás, majd 1982. február 12-én megnyitott a Budapesti Sportcsarnok, amiben az első nagyszabású rendezvény a fedett pályás atlétikai bajnokság volt. A Budapesti Sportcsarnok 1999-ben decemberében semmisült meg, mert tűz ütött ki.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)