Tündérekről szóló történetek

Egyáltalán nem tündérmese beszámolók.Rusnya tündér: 1948-ban, a nyári szünetben látogatott el az angliai Horshambe a 10 éves E.J.A. Reynolds. Az egyik holdfényes éjszaka nyúlcsapdákat telepített. Nem sokkal később egy 45 cm magas, szőrös testű férfi lépett ki a feketeszeder bokorból.

A szerzett nem vette észre a fiút, aki így alaposan megnézhette a hegyes orrú alakot, akinek a karmai a testénél is hosszabbak lehettek. Egy kis idő múlva a lény visszalépett a bokorba. Pár nappal később, fényes nappal Reynolds egy buszon ülve ismét meglátta a furcsa embert.

Pofozkodó tündérek: 1853 nyarán gyűjtött bogyókat Neil Colton a bátyjával és egy lány unokatestvérével az írországi Donegal megyében található otthonuk közelében. A trió egyszer csak zenét hallott, majd néhány nagy szikla körül látták, hogy hat-nyolc kisemberke pár száz méteres körben táncol.

A táncosok észrevették az őket figyelő gyerekeket, mire a csoportból kivált egy vörös ruhát viselő nő, aki odaszaladt Colton unokatestvéréhez és lekevert neki egy pofont. Ezek után nem csoda, hogy a trió hazarohant, de amikor megérkeztek, akkor Colton unokatestvére ájultan esett össze.

Colton apja azonnal elment a papért, aki zsoltárokat olvasott és megütötte a lányt, aki ekkor magához tért a kómából.

Széttépett tündér: 1914 májusában a három testvér, Silbie, Sid és Clyde Latham gyapotot aprított a családi farmon, ami a texasi Farmersville közelében volt található. A munka közben egyszer csak a kutyák őrült ugatásba kezdtek.

A testvérek utánajártak, hogy mi ütött az ebekbe, és akkor felfedezték, hogy a két kutya egy nagyjából 45 centiméter magas férfit ugat. Úgy tűnt, hogy a kisember egy zöld sombrerót visel, a karjait az oldalán lógatta, mintha oda lenne erősítve és valamiféle gumiruhaszerűséget viselt.

Sajnos a kutyák megtámadták és széttépték a kisembert. Amikor a három fiú mindezt elmesélte a szüleiknek, akkor azok azt hitték, hogy csak a gyerekek találták ki. A kisember maradványai másnapra úgy eltűntek, mintha soha nem is léteztek volna.

Tündér miatt tévedt el a nő: 1928-ban jelentette meg a Transactions of the Devonshire Association Mrs. G. Herbert levelét, amiben két a nő nem egy, hanem rögtön két különös élményéről számolt be.

Ezek egyike arról szólt, hogy 1897-ben, 7 éves korbán, egy délutáni sétája során találkozott egy nagyjából 45 centi magas, ráncos arcú, hegyes, némileg görbülő kalapot és „kis rövid csipkés dolgokat” viselő férfival az angliai Dartmoorban. Miután a tündér hirtelen eltűnt, a kislány hazaszaladt, ahol az anyukája csak nevetett, mikor elmesélte neki, hogy mit látott.

A másik eset 28 évvel később, 1925-ben történt, egy napfényes napon, mikor az akkor már 35 éves Mrs. Herbert arra készült, hogy átlovagol a lápon Dartmoorban. Bár az asszony rendelkezett terepismerettel, mégis valahogy sikerült eltévednie.

Hamarosan rájött, hogy pixie-k űznek tréfát belőle, ezért kifordította a zsebeit, hogy megtörje a tündérvarázst. Ezután ismét ismerőssé vált számára a környék, és már tudta, hogy merre kell indulnia ahhoz, hogy biztonságba haza tudjon lovagolni.

Postakocsit dúltak fel a tündérek: 1887-ben a Man szigeten nyaralt a folklorista William Martin, aki megismerkedett egy postakocsissal, aki elpanaszolta neki, hogy milyen bosszantó élményben volt része 1884 nyarán.

Elmondása szerint az egyik este elindult a szokásos körútjára, hogy összegyűjtse a levelekkel teli zsákokat a környező településekről, hogy aztán leadja a gyűjtőközpontban. A levelek összegyűjtése után már csak 10 kilométerre volt az úti céljától, amikor váratlanul egy csapat, vörös öltözéket viselő, lámpást tartó tündér megállította a lovát, aztán kihajigálták a zsákokat és táncolni kezdtek azok körül.

A postakocsisnak keményen kellett küzdenie azért, hogy visszaszerezze a zsákokat, mert amikor végre egyet sikerült feltennie a szekérre, akkor a vörös tündérek nyomban újra kidobták. Ez ment hajnalig, amikor is végre távoztak a tündérek.

(Forrás: noiportal.hu)