Mesés helyek, amelyek hamarosan eltűnhetnek

Emberi kéz vagy a természet pusztíthatja el a világ különleges építményeit, történelmi emlékeit, városait.Vár állott s most kőhalom. Akár ezt is mondhatjuk azokra a csodás helyekre, amelyeket most még megtekinthetünk, de jól tudjuk, hogy hamarosan csak albumokat lapozgatva gyönyörködhetünk a világ egyes nevezetességeiben. Ez a veszély több ok miatt is fennáll, hiszen a terroristák már bizonyították, hogy nem okoz problémát nekik az, hogy felrobbantsanak egy több ezer éves épületet, de rajtuk kívül a környezetszennyezés, az idő vasfoga és a természet is okozhat katasztrófát.

Királyok Völgye: A Királyok Völgyében olyan hírességek pihennek, mint II. Ramszesz és Tutanhamon. A bajt az okozza, hogy a sírok között gombák kezdtek nőni. A tudósok úgy vélik, hogy a paraziták a gyenge szellőzés és a látogatók kipárolgása, kilégzése miatt terjednek. Az egyiptomi régészeti vezető szerint 150 éven belül elenyészhet a Királyok Völgye. A sírokon belüli faragványok és festmények már most kezdenek eltűnni, ezért csökkentették a beengedhető turisták számát, néhány kiállítást pedig teljesen be kellett zárni.

Chan Chan Régészeti Zóna: A legnagyobb prekolumbiai város 20 kilométeres körzetet foglal el Peruban. Az antropológusok úgy gondolják, hogy Chan Chan az első igazi mérnöki társadalom az Újvilágban. Chan Chan több, mint 600 évig létezett, de az Inka Birodalom megdöntötte a várost. Napjainkban igazi régészeti csoda, amit nemcsak a fosztogatók támadnak, hanem az olyan viharok is, mint például a halálos El Nino jelenség. Az erős földrengések tovább rontanak a város helyzeté.

Olympia: Az évek során Olympia sok kultúrának adott otthont, ami együtt járt azzal, hogy rengeteg különböző istent imádtak a városban. A történelem során egy kultusz tudta kisajátítani a görög várost, amelynek lakói Zeuszt nevezték ki uralkodójuknak. Az olimpiai játékokat is itt rendezték meg, sőt, az olimpiai láng a mai napig itt ég, és innen viszik abba az országba, ahol éppen megrendezik a játékokat. Ez azért ironikus, mert a tűz jelenti a legnagyobb veszélyt Olympia esetében.

2007-ben sok gyújtogatás történt a városban, a tűzvész pedig több, mint 60 embert ölt meg. A tűzoltóknak az utolsó pillanatban sikerült megakadályozniuk, hogy Olympia a lángok martalékává váljon. Emellett a globális felmelegedés is rossz hír, mert ez is tüzeket okoz a területen, ráadásul egyre nehezebb elfojtani a lángokat.

Hisham Palotája: Időszámításunk előtt 747-ben temették a homok alá a Hisham palotát, ami D.C. Baramki, palesztin régésznek köszönhette, hogy újra a felszínre került 1934-ben. Sajnos a történészek arra számítanak, hogy a csodálatos emlékmű 100 éven belül eltűnik. A világ egyik legrejtélyesebb csodáját a szomszédos Jerikó erőteljes terjeszkedése is fenyegette, ráadásul nagyon gyenge volt a természeti elemekkel szemben, amiért olyan sokáig a föld alatt rejtőzött. A régészek most újra keresik azt a helyet, ahol elásták.

Intramuros: A Fülöp-szigetek második legnagyobb városának, Manila körzetének a neve Intramuros, aminek jelentése „a falakon belül”. A II. világháborúban a Birodalmi Japán Hadsereg különösen kemény csapást mért Intramuros-ra, emiatt a Santo Domingo Székesegyház és az eredeti Santo Tomas Egyetem tönkrement. Ez azonban még semmi ahhoz képest, amit az amerikaiak tettek, amikor harcba szálltak, hogy megszerezzék a japánoktól a várost.

A támadás után az eredeti épületeknek csak az 5 százaléka maradt fenn, a falaknak pedig a 40 százaléka leomlott. 1951-ben Intramuros történelmi emlékművé vált. Az ősi falak nem akarják beereszteni a modern világot, ám ez a kívánság nem érdekelte a Starbucks és a McDonald’s üzletláncokat, amelyek Intramuros köré épültek. A sáncárkok a golfozó helyek részévé vált.Chersonesos Régészeti Ásatás: Ukrajna délnyugati területén, a Krím félszigeten található a görög hely, amit időszámításunk előtt 300 és 200 között alapítottak. Napjainkban a természet és emberi támadásoknak kell ellenállnia, így például a tengeri eróziónak, a környezetszennyezésnek, a városburjánzásnak.

Galapagos Szigetek: A szigeteken közel 9000 olyan faj él, amelyet a világon sehol máshol nem találunk meg. Ez a vadvilág teszi egyedülállóvá Galapagos-t, ami egyre nagyobb veszélynek van kitéve a bevándorló munkások és turisták miatt. A szomorú adatok azt mutatják, hogy évente több, mint 12 százalékkal nőtt a turisták és a bevándorló munkások száma, és ugyanennyivel csökkent a fajok száma.

Lamu, Kenya: 2001-ben nyilvánították a világörökség részévé a XIV. század óta létező, de még ma is lakott várost, ami az egyik eredeti Swahili település volt valahol Afrika keleti partján. Lamu a fénykorában nemcsak a környék legnagyobb városa címet tudhatta magáénak, hanem ez a település számított a művészet, a politika és az irodalmi tanulmányok középpontjának.

Lamu 1960-ban nyerte el a függetlenségét, ugyanakkor, amikor Kenya. 2011-ben tilos volt a városba utazás, mert az Al Shaabab terrorszervezet rengeteg embert elrabolt, illetve brutális gyilkosságokat követtek el.Glacier Nemzeti Park: 10 ezer évvel ezelőtt még nagyjából 1,6 kilométer vastag jégréteg borította a Montana állambelit Glacier Nemzeti Parkot. Amikor a parkot 1910-ben megalapították, akkor körülbelül 150 gleccsert nézhettek meg itt a látogatók, ám mára csak 25 maradt, 2030 végére pedig az utolsó is el fog tűnni, ez pedig több állatfaj végét jelenti.

Seychelle szigetek: A 115 szigetből álló csoport egészen addig lakatlan volt, amíg a Kelet Indiai Társaság fel nem fedezte az 1600-as években. Ezt követően a kalózok használták kikötőként. Napjainkban itt látható a világ legnagyobb hala, a cetcápa, ami szigorúan védett állatfaj. Sajnos a Seychelle-szigeteket az a veszély fenyegeti, hogy 50 éven belül víz alá fog kerülni.

Tadzs Mahal: Az örök szerelem jelképét Shah Jahan uralkodó sírhelynek készítette, amikor a felesége elhalálozott. Az épület 20 év alatt készült el, köszönhetően 20 ezer munkásnak és ezer elefántnak. A Tadzs Mahalt a régi világ leglélegzetelállítóbb csodájaként tartják számon, ám 5 éven belül elzárhatják a nagyközönség elől. Ennek oka az, hogy a víz- és légszennyezés kezdi kikezdeni a meseszép fehér épületet.

A járművek most már nem mehetnek 500 méternél közelebb a palotához, ám sajnos ez kevés a Tadzs Mahal megmentéséhez, hiszen Agra közlekedése egyre jobban nő, ez pedig megpecsételte emlékmű sorsát.

(Forrás: noiportal.hu)