Érdekes történetek a Fővárosi Állatkert múltjából

Szép, de elkeserítő eseményeket is túl kellett élnie a 150 éves állatkertnek.A Fővárosi Állat- és Növénykert ötletét 1860-ban kezdték megvalósítani az osztrákok, akik akkoriban nagy befolyással voltak az országunkra, de később egy magyar hivatalnok megszerezte az alapítási engedélyt.

Az állatkert létrehozásához szükséges anyagi hátteret egy akkor induló részvénytársaságtól szerezték meg, míg az állatkerthez szükséges területet Pest városától kellett kérni. Az állatkert igazgatói posztjára nem sikerült megfelelő magyar állampolgárt találni, ezért egy zoológus foglalhatta el az igazgatói széket. Az állatok nagy részét a becsődölt bécsi állatkertből hozták át.

A fővárosi állatkert végül 1866-ban nyílt meg. Az elmúlt 150 év során szép, de szomorú eseményeket is túl kellett élnie Budapest egyik legnépszerűbb helyszínének.

Oroszlánt a királynak: A középkori Magyarország lakosait nem érdekelte annyira az állatkert, mint napjainkban, ugyanis anno nem szeretetből tartottak állatokat az emberek, hanem azért, hogy azok megkönnyítsék a munkát.

Ez az oka annak, hogy most meghökkentő lenne, ha egy masnival átkötött oroszlánt kapna ajándékba a miniszterelnök, ám régen kiváló meglepetésnek számított, amikor például Nagy Lajos és Mátyás király kapott néhány példányt. A korabeli beszámolók szerint az utóbbi királyunk, amikor elfoglalta Bécset, akkor 24 tevével vonult fel. Az újkori állatkerteket egyébként a legnagyobb királyi gyűjteményekből hozták létre.

A császárné ajándéka: Erzsébet császárné imádta az állatkertet, ezért gyakori vendégnek számított. Az egyik látogatásnál Xantus János, az akkori igazgató halkan megjegyezte, hogy csak egy zsiráf hiányzik. Az igazgatónak szinte kérnie se kellett, mert a császárné rögtön felajánlotta, hogy a schönbrunni állatkert zsiráfjai közül választhat egyet.

Végül összesen 35 példányt kapott az állatkert, de a zsiráfokon kívül még kilencféle majommal, számos papagájjal és egy Kristóf nevű barnamedvével lett gazdagabb az Állatkert.

Ha már Kristóf, a barnamedve szóba került, akkor meg kell emlékezni az állatkert egyik legszórakoztatóbb történetéről. Deák Ferenc, a „haza bölcse” nagyon szerette az állatkertet, ezért sokszor ellátogatott ide. A kedvence Kristóf volt.

Deák Ferenc egyszer úgy döntött, hogy zsemlével eteti meg a medvebocsot. Deák az esernyője végére szúrta a zsemlét, majd óvatosan benyújtotta a rácsok között. Kristóf nem hezitált, hanem esernyőstül vette el az ajándékot.

Idomított elefánt segített a vízilóbika szállításában: 1912-ben felújították a Fővárosi Állatkertet, ezért a legtöbb állatot át kellett költöztetni. Ez nem volt könnyű munka, hiszen a legsúlyosabb példányt, a vízilóbikát is el kellett szállítani.

Eleve az embert próbáló feladatnak bizonyult, hogy becsalogassák a szállítóládába a megtermett állatot, de végül némi étellel sikerült becsalogatni a ládába, amit egy idomított elefánt segítségével toltak el úgy, hogy a gondozók újra és újra görgőket tettek a láda elé.

Nincs háború járulékos veszteség nélkül: A világháború miatt a beszerzési lehetőségek megcsappantak. Emiatt az egzotikus állatok pusztultak el legelőször. Amikor a széna beszerzése is akadozott, akkor az őshonos magyar növényevőknek is megpecsételődött a sorsa.

Mivel a gondozok jó részét besorozták, ezért a nők és az idősebb gyerekek vették át az állatkerti munkákat. A fronton megsérült és elpusztult lovakat az állatkert vágóhídján dolgozták fel, hogy a húsevőknek legyen tápláléka.

A második világháború hasonló problémákat szült. Az ekkor üresen maradt kifutókat felszántották és megművelték, hogy legyen takarmány. A háború következményeként rengeteg állat a lőfegyverek miatt pusztult el, de a bombázások se kímélték az állatkert lakóit.

A golyók és a bombák mellett az emberi éhség se kerülte el az állatkertet. Az éhező tömeg megrohamozta a pesti Állatkertet, ahol késekkel, bárdokkal estek neki a szerencsétlen állatoknak. A megvadult nép betörte az akváriumok üvegeit, puszta kézzel ragadták meg a halakat, amiket otthon megfőztek.

A támadás során az ablakkeretek üveg nélkül maradtak, a falakon pedig óriási lyukak keletkeztek. Mivel nem volt pénz a javításra és fűtésre, ezért a januári jeges szél bejárta az állatkertet. A téli hideg miatt a Pálmaház krokodiljai szó szerint belefagytak a medencéjük vízébe.

A háború után rengeteg munkába került az állatkert helyreállítása. A kitartó szorgoskodás eredményeként, 1945. május 1-jén újranyitott az Állatkert, amit a 100. évfordulón felújítottak, illetve eltüntették a háború nyomait. Az Állatkertet kitüntették a Tudományos Intézeti státusszal, aminek megfelelően különböző kiadványokkal próbálta emelni a tudományos fontosságát, színvonalát.

(Forrás: femcafe.hu)