Magyar monostorok, amiket egyszer látni kell!



A több, mint ezer éves épületek izgalmas múltra tekintenek vissza.A belföldi kirándulás három remek célállomása lehet a Szent Mauríciusz-templom és monostor, a Pécsváradi bencés kolostor és az Almádi monostor, melyeknek a több, mint ezer éves múltja királyokról, történelmi emlékekről mesél.

Szent Mauríciusz-templom és monostor: A Veszprém megyei Bakonybélben, a Kőris-hegy közelében, a Gerencs-patak partján található a Szent Mauríciusz-templom és monostor, amelynek első említése 1083-ból származik.

A monostort I. István alapította. A monostor szellemi központként működött az Árpád-korban, és ez volt az a hely, ahol Szent Gellért élt remeteként, 1023-1030 között. A török időkben elpusztult a település, amelyet a pannonhalmi apátság akart újjá alkotni.

A monostorban olyan kihagyhatatlan látnivalók vannak, mint a történeti kert, amelyet 1750 és 1754 között építettek, majd az 1830-as évektől apátsági kertet alakítottak ki. A történeti kert a bencésekhez tartózik, a rendbe tartozó szerzetesek pedig a mai napig őrzik a kert eredeti formáját és növényeit.

A monostor egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Borostyán-kút, amelynek történelme összefonódik a monostoréval. A kút mellett 1824-ben építettek kápolnát a Szent Gellért kápolna pótlására. A kút felett 1855-ben építették meg a Kálváriát.

Pécsváradi bencés kolostor: Szent István király alapította a Mecsek keleti oldalán az apátságot. A monostor Magyarország második bencés rendháza volt. Itt élt Asztrik apát, akit István azért küldött Rómába, hogy koronát kérjen a pápától.

Állítólag a pécsváradi apát vendégül látta a velencei Gellértet, amikor a Szentföld felé vezető útján itt ment keresztül. A monostor kápolnájába Szent László emeltetett oltárt, de itt talált menedéket Vak Béla is.

A tatárjárás idején súlyos károk keletkeztek a monostorban, amit IV. Béla király várszerűen megerősített, ám a mohácsi vész után felrobbantották a védőműveket. A roskadt apátságot Habsburg Lipót a kölni érseknek adományozta, aki részben felújította. Ekkor alakult ki a mai formája.

A Pécsváradi Élményvárban sok érdekes látnivaló várja a turistákat, így például a várkápolna, a Kígyós Sándor kiállítás, kovácsműhely, látványkonyha, gyógynövénykert és Vak Béla trónja.

Almádi monostor: A Veszprém megyei Monostorapáti közigazgatási területen már a középkorban is akadtak települések, amelyek között ott volt Almád, amit a mai község ősének tartanak. Az oklevelek szerint 1121-ben alapítottak itt monostort a XII. századi uralkodók, érsekek és püspökök. Emellett világi emberek is magánalapítással alakítottak ki ilyen épületeket.

Így született meg az egyik legrégebbi, az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés monostor, aminek alapítója, Bánd még a munka befejezése előtt meghalt. Az ő második felesége, akinek a neve „Gyönyörű” volt, a férje halála után Jeruzsálembe zarándokolt, ahonnan visszatérve a kolostorba vonult.

A monostor 1121-től működött, majd 1441-ben Berki Flóris, a szigligeti várkapitány lerohanta és kifosztotta. Az épület később hanyatlani kezdett, majd a későbbi századokban többször kifosztották, a köveinek egy részét pedig a helyiek elhordták.

A magyar történelem alaposan megtépázta Monostorapátit, ami a XVIII. század elején újra benépesült, de 1855-ben kolerajárvány tört ki, 1868-ban pedig tűzvész végzett komoly pusztítást.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

 

Ajánló

Ajánló