A múltba repít vissza a Mantin Kúria

Időkapszulák, amelyek kapcsolatot teremtenek a múlt és a jövő között.Időkapszulát találni és küldeni egyaránt izgalmas, hiszen ezzel az eszközzel képet kaphatunk a múltról, valamint bemutathatjuk a későbbi generációknak, hogy hogyan éltünk. Az elmúlt években több időkapszulát, többnyire véletlenül, fedeztek fel a kutatók, míg mások a jelenben készítették el a saját változatukat.

A Mantin Kúria: 1851-ben, Moulins-ben jött a világra Louis Mantin. A francia tisztviselő hatalmas vagyont örökölt, amiből mesés bútorokat, korabeli kényelmi eszközöket, például elektromos készülékeket, történelmi tárgyakat gyűjtött össze.

Mantin soha sem alapított családot, ezért a végrendeletében azt az utasítást adta, hogy az otthonát száz éven keresztül őrizzék meg úgy, ahogy van, majd a száz év letelte után alakítsák múzeummá. A város polgárai eleget tettek a végrendeletben leírtaknak. A házat lezárták, majd a Mantin család támogatásával újra megnyitották, ám mivel ráfért a felújítás, ezért 100 év helyett 105 évvel később nyitották meg.

2010 óta ismét a régi pompájában ragyoghat a Mantin Kúria, ahol a látogatóknak lehetősége van arra, hogy megismerjék a bő egy évszázaddal ezelőtti mindennapokat.

Az Apollo 11 hanganyaga: A Holdra szállás idején felvették a projekt minden pillanatát, ahogy az űrhajósok közti beszélgetéseket, valamint a NASA és a hajó közti kommunikációt is. Negyven évvel azt követően, hogy Neil Armstrong megtette az első lépéseket a Holdon, a NASA létrehozott egy szuper audio időkapszulát, ami tartalmazza az összes felvételt, ezzel tisztelegve a misszió összes tagja előtt.

2009. július 16-án, kora reggel, a valós korabeli eseményekkel egy időben, a NASA elindította a felvételeket, mintha 40 évvel korábban sugároznák. Ezt a következő 8 napban nem hagyták abba. A felvételeket később digitalizálták, és elérhetővé tették az interneten.

A Jövő Könyvtára: Katie Paterson, skót művész találta ki a Jövő Könyvtára projektet. A 100 éven át tartó program célja, hogy 100 szerző, 100 művét összegyűjtsék. A projekt úgy néz ki, hogy az írók kifejezetten ide írnak egy művet, amelyek közül évente egy bekerül az időkapszulába, és 2114-ig olvasatlan marad.

Amikor majd eljön a nagy nap, akkor egy különleges antológiát nyomtatnak arra a papírra, amelyhez nemrég 1000 fát ültettek Norvégiában. A leleplezésig a kéziratokat az oslói Új Deichmanske Könyvtárban őrzik. A készülő művekkel kapcsolatban az írók szabad kezet kapnak, ugyanis annyi megkötést kaptak, hogy a művek központi témája az idő és a képzelet legyen. Az első szerzőt 2015-ben választották ki. Ő Margaret Atwood.

Hold Misszió: A 2024-re tervezett Hold Misszió elsődleges célja az, hogy a résztvevők a Hold déli pólusáról gyűjtsenek mintákat a felszíni rétegekből. A küldetés másodlagos célja az, hogy egy otthagyjanak egy időkapszulát.

Az időkapszula részben a Földről és annak történetéről tartalmazna információkat, de a résztvevők személyes tartalma is belekerül, így például családfák, fotók, vagy hajfürtök (a DNS miatt). A projekten dolgozó szakemberek meggyőződése az, hogy az időkapszula felkelti az az emberek érdeklődését a világűr iránt, másfelől a kapszula érzelmi töltet ad, hiszen érzelmes elképzelni, hogy egyszer, amikor mi már nem leszünk, valakik megtalálják az időkapszulát.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)