Tudományos ténnyé változtak a történelmi jóslatok

Például az atomok, az evolúció és a valóság érzékelése is bizonyítást nyert.A Föld gömbölyű: Az időszámításunk előtti VII. században, Milétoszban született Thalész, az a görög filozófus, akit sokan a természetfilozófia megalapítójaként tartanak számon. Arisztotelész Thalésznak tulajdonította azt az elméletét, amely szerint a föld nem lapos, hanem gömb alakú.

A nagy előd állítólag rájött, hogy abban az esetben, ha a Föld lapos lenne, akkor a Nap elliptikus árnyékot vetne rá és mindig ugyanazokat a csillagokat látnánk a fejünk felett. Thalész elképzelését 1000 évvel később bizonyította be a tudomány.

A valóság érzékelése: A világ első relativistái az időszámításunk előtti VII. században élt szofisták voltak. Ők azt feltételezték, hogy nem létezik az abszolút igazság, az abszolút valóság, vagyis az érzékelés teljesen relatív, a világot pedig senki sem érzékeli ugyanúgy, mint mi. Ma már kísérletek bebizonyították, hogy az egyedi genetikai felépítésünk miatt minden érzékelésünk kicsit eltér a többi emberétől.

Az evolúció: Az elmélet már 2000 évvel az előtt létezett, hogy Darwin egyáltalán felszállt volna a HMS Beagle fedélzetére. A bármiféle evolúcióról legelőször beszélő tudós az időszámításunk előtti VI. században élt Anaximandrosz volt, aki azt feltételezte, hogy az állatok a tengeri élőlényekből fejlődtek ki. A tudós a fosszíliák és a deduktív gondolkodás alapján jutott el arra a következtetéshez, hogy az emberek az óceáni ősöktől elszakadva alkalmazkodtak a szárazföldi élethez.

A természetes szelekció: Az időszámításunk előtti V. században írt a fajok eredetéről a szicíliai Empedoklész, akinek az egyik furcsa elmélete arról szólt, hogy különálló karok, lábak és szervek sarjadnak a földből, majd a szeretet erejével kombinálódnak, aminek eredményei fura hibridek lesznek.

Szintén ő gondolta úgy, hogy a rosszul összeállított élőlények nem képesek egymással szaporodni, ami a kihalásukat okozhatja. Szerinte csak azok az állatok maradhatnak életben, amelyek a megfelelő testrészekből, helyes sorrendben jöttek létre.

Empedoklész dokumentuma az első, ami úgy próbálta leírni az élet keletkezését, hogy abban nem játszott szerepet valamilyen isten, teremtő, tehát Empedoklész volt Darwin természetes kiválasztódás elméletének előfutára.

Az ősrobbanás: Nem Stephen Hawking tudományos felfedezése az ősrobbanás elmélete, ugyanis az elképzelés már 3000 évvel korábban megjelent az ókori Indiában, ahol a hindu Rig Védában arról írtak, hogy a világ a Barhmadában, vagyis egy kozmikus tojásban helyezkedik el, ahogy minden más is. Eszerint a világegyetem egyetlen pontból, az úgynevezett Binduból indult ki, egyszer pedig oda is fog összeomlani.

Az atomok: Az időszámításunk előtti V. században a görög Leukipposz gondolta azt, hogy az univerzumban minden apró, végtelen számú, láthatatlan részecskékből áll össze. Ezeket elnevezte atomnak.

Leukipposz elméletének követői az atomisták voltak, akik biztosak voltak abban, hogy a különböző atomok különböző anyagokat alkotnak. Ez alapján úgy vélték, hogy a vasat erősebb, a vizet gyengébb atomok hozzák létre.

Ennél is korábbi elmélet az, ami az időszámításunk előtti VI. századi Indiában született, és arról szólt, hogy a világon minden apró részecskékből áll össze. Mindennek ellenére még 2000 évnek kellett eltelnie ahhoz Albert Einstein bebizonyítsa az atomok létezését.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)