Az új nyomok még rejtélyesebbé tették Emanuela Orlandi ügyét

36 év után se sikerült megoldani az eltűnési ügyet, amiben a Vatikán is érintett.Egy ötgyermekes család tagjaként, Vatikánvárosban élt Emanuela Orlandi, akinek apja, Ercole a Vatikán Bank alkalmazottjaként dolgozott, ez pedig megmagyarázza, hogy a Vatikán miért foglalkozik az üggyel. Korábban II. János Pál pápa nyolcszor beszélt nyilvánosan Emanueláról, akinek a családját személyesen kereste fel.

Emanuela eltűnéséről annyi tudható, hogy utoljára 1983. június 22-én látták, amikor eljött a zeneórájáról. Az akkor másodikos középiskolás lány heti háromszor járt fuvolaórára a Tommasso Ludovico Da Victoria Iskolába.

Az esetet egy idegen BMW és egy vörös hajú nő tette még különösebbé. Az eltűnés napján Emanuela eleve késett az órájáról. Később telefonon beszélt a testvérével, akinek azt mesélte, hogy a késés oka az volt, hogy az óra előtt találkozott valakivel, aki állásajánlatot tett neki egy szépségipari cégtől.

Ugyanezt mesélte el két másodikos barátnőjének is a buszmegállóban. A barátnők közül az egyik hazament, tehát a másik az a személy, aki ténylegesen utoljára látta Emanuelát, akivel kapcsolatban elmondta, hogy látta, hogy a lány beül egy sötét színű BMW-be.

Emanuela aznap délután háromra se ért haza, ezért a szülők felhívták az iskolát. A következő napokban plakátokon és újsághirdetéseken keresztül kezdték keresni. A szülők hamarosan több furcsa telefonhívást kaptak, amikben a hívófél azt állította, hogy látta Emanuelát.

Az egyik ilyen telefonáló a 16 éves Pierluigi volt, aki arról számolt be, hogy a barátnőjével látták a lányt. A személyleírás illett Emanuelára, de a fiú azt mondta, hogy nekik Barbarellaként mutatkozott be, és azt mondta, hogy elszökött otthonról.

A három hónappal később telefonáló bártulajdonos, Marió ugyancsak azt állította, hogy találkozott a lánnyal, aki neki is a Barbara nevet és az otthonról elszökést mondta. Egy kicsit később amerikai akcentusú férfi telefonált, és olyan felvételt játszott le, amelyen jól lehetett hallani Emanuela hangját.

Ezt a férfi Mehmet Ali Ağca szabadon engedését kérte a lányért cserében. Ağca az a török férfi volt, aki 1981-ben meglőtte II. János Pál pápát. Állítólag a merénylő egy tévéinterjúban kijelentette, hogy Emanuelát, és egy másik lányt, Mirella Gregorit miatta rabolta el a Szürke farkasok nevű terrorszervezet.

Most, 2019-ben a nyomozás ott tart, hogy az ismeretlen levél nyomán felnyitották a két hercegnő sírják, de azok üresek voltak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak Emanuela holtteste nem került elő, hanem annak a két hercegnőnek, az 1836-ban elhalálozott Sophie von Hohenlohe hercegnőnek és az 1840-ben meghalt Charlotte Friederike mecklenburgi hercegnőnek is nyoma veszett.

A Vatikán szerint ennek oka az, hogy a XIX. századi maradványokat a Szent Péter-bazilika közelében lévő Teuton Kollégium elvitte a hatvanas-hetvenes években, a temető átépítésekor. Erre azonban nincs írásos bizonyíték, ráadásul felmerül a kérdés, hogy a sírköveket miért nem helyezték át a maradványokkal együtt?

A meglepő fordulat miatt kiterjesztették a keresést. A felnyitott sírok közelében találtak két rejtett, csapóajtókkal fedett csontkamrát, amiket július 20-án tártak fel. Alessandro Gisotti, a Vatikán szóvivője elmondta, hogy az igazságügyi orvosszakértők a nemzetközi protokollt követve vizsgálják a maradványokat, aminek egyelőre nincs eredménye.

(Forrás: noiportal.hu)