A saját díja előtt soha nem látott igazi Oscar-gálát Tilda Swinton



Öt tény, amit talán még nem hallottál a 60 éves színésznőről!Saját Oscar-díja előtt kizárólag filmben látott átadót: Swinton 2008-ban, a Michael Claytonban nyújtott alakításáért vehetett át Oscar-díjat. A színésztő egy évtizeddel később elárulta, hogy nemcsak, hogy nem vett részt Oscar-gálán az előtt, hogy jelölték volna, hanem magát az átadót is csak egyszer látta, de azt sem a hagyományos formában, hanem a Több, mint testőrben című filmben.

Fry és Laurie duójától kapta egyik első színpadi szerepét: Miután Swinton két éven át önkéntesként dolgozott Dél-Afrikában és Kenyában, beiratkozott a Cambridge-i Egyetemre, ahol politikatudományt és angol irodalmat tanult, valamint csatlakozott a Kommunista Párthoz, majd később a Skót Szocialista Párthoz.

Az egyetemen kezdetben az irodalom és a költészet érdekelte a leginkább, de hamarosan a színészet felé fordult. Az egyik első színpadi szerepére tulajdonképpen véletlenül, beugróként került sor. A 80-as évek elején Cambridge-ben kötött barátságot Stephen Fry és Hugh Laurie, majd elkezdtek közösen dolgozni a szkeccseiken.

Az egyik jelenetük az amerikai bíróságon játszódott, de kettősük és a velük dolgozó Emma Thomspon mellé szükség volt még egy színészre, aki a bírónőt alakította. Tekintve, hogy Swinton jó kapcsolatot ápolt velük, és Fry illet rá a szerep, ezért őt kérték fel annak eljátszására.

Tilda Swinton ereiben igazi skót királyi vér csörgedezik: Az egyik legrégebbi skót család leszármazottját tisztelhetjük Swinton személyében. Az apai ágat 35 generációnál is tovább, több, mint 1000 évre visszamenőleg, a 9. századig tudja visszavezetni.

Swinton apai és anyai ágon is az 1306-tól 1329-ig uralkodó I. Róbert király leszármazottja. A két ág legtávolabbi közös felmenője I. Róbert unokája, II. Róbert. Az apai ág az első házasságából született fiútól, míg anyai ág II. Róbert és a kedvenc szeretője, Mariota de Cardeny egyik gyermekétől eredeztethető.

Egy képzőművészeti projekt keretében többször is kiállítási tárgy lett: Swinton karrierjének egyik legmeglepőbb állomása az volt, amikor együtt dolgozott Cornelia Parker képzőművésszel a The Maybe elnevezésű projekten. Ennek keretében a színésznő napokig feküdt egy átlátszó vitrinben.

A kiállítást eredetileg 1995-ben nyitották meg a londoni Serpentine Gallery-ben, ahol Parker híres emberek tárgyait mutatta be, köztük Charles Dickens lúdtollát, a festő Turner egy palettáját, egy párnát Freud díványáról, egy csekket Virginia Woolf aláírásával és Churchill utolsó, félig szívott szivarját.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy Swinton Hófehérkének öltözve fekszik be az üvegkoporsót jelképező vitrinbe, de végül megváltoztatták a koncepciót, és a színésznő önmagaként feküdt-aludt napi 8 órában 1995. szeptember 4-től 10-ig a vitrinben, aminek tábláján is az állt, hogy: Matilda Swinton (1960-).

Az egyedülálló projektet megismételték 1996-ban Rómában, majd 2013-ban, amikor Swinton már világhírű színésznő volt, a New York-i MoMában.

Sean Beannel együtt kezdte mozifilmes pályafutását: Swinton tagja volt az Edinburgh-i Traverse Theatre-nak és Anglia talán legjobb színházi társulatának, a Royal Shakespeare Company-nak, mégsem a színház, hanem a filmezés vonzotta.

Már azon gondolkodott, hogy feladja a karrierjét, amikor megismerkedett Derek Jarmannel. Ez a találkozás mindkettőjük életére és művészetére sorsdöntő hatással volt, ugyanis Swinton lett a rendező múzsája.

Első közös filmjük az 1986-os Caravaggio volt, ami esetében Jarman azért választotta a színésznőt, mert megítélése szerint nagyon hasonlít a barokk festő nőalakjaihoz. Az eléggé rendhagyó, modernista és anakronisztikus film egyfelől beindított Swinton filmes karrierjét, másfelől Sean Bean is ezzel az alkotással csatlakozott a mozifilmek világához.

(Forrás: hu.ign.com)

Ajánló

Ajánló