Öt videojáték, aminek játékmenetét a ókori görög mitológia ihlette

A görög istenek és hősök világában merülhet el a játékos.Smite (2014): A Smite egy közepes népszerűségnek örvendő MOBA, de mégis különleges, ugyanis egyfelől nem felül-, hanem hátulnézetes, ráadásul minden játszható karaktere görög mitológiai isten és legendás hős.

Napjainkra már rendkívül sok, 100-nál is több játszható istenséget tartalmaz, és itt is az Olümposz lakói képviselik az egyik legnagyobb panteont. A Smite-ban a legszórakoztatóbb, hogy a fejlesztők beleépítették a játékmenetbe az istenek jellegzetességeit, így például Arész egy vérszomjas harcos, aki felgyújtja és leláncolja az ellenségeit, míg Aphrodité varázslóként segíti és védi a kiszemelt „lelki társát”. Nem találni még egy olyan videojátékot, amiben ennyiféle görög isten bőrébe lehetne bújni.

Disney’s Hercules (1997): Az egyik leghíresebb görög hős történetét dolgozta fel a Disney 1997-bemutatott animációs filmje, a Hercules, aminek itthon legismertebb videojátékos adaptációja a Disney’s Hercules. Az oldalnézetes, itt-ott 3D-s akciójátékra emlékeztető program PC-re, PlayStationre és Game Boy-ra is megjelent.

A játék sok mindent átvett az animációs filmből, így például konkrét jeleneteket használtak átvezetőként, zeneként pedig a Hercules dallamainak videojátékosan leegyszerűsített változatát alkalmazták.

Természetesen maga a történet sem változott, ami az, hogy Herkules hőstetteken keresztül próbál az istenekhez hasonlóvá válni, miközben a paródiának beillően gonosz Hadész az Olümposz leigázásán mesterkedik.

Immortals Fenyx Rising (2020): A még megjelenés előtt álló Immortals Fenyx Rising a Ubisoft Quebec munkája, akinek előző játéka az Assassin’s Creed Odyssey volt, tehát a csapat igencsak kedvelheti a görög mitológiát, ám azt most egy másik irányból közelítik meg.

Bár ez a játék is egy open world kalandnak ígérkezik, mégis a játékmenete a Breath of the Wildot fogja idézni. A cselekmény hangsúlya azonban eltolódik, mert az istenek segítségére siető Fenyx története teljesen átadja magát a természetfelettinek, nem úgy, mint az Odyssey esetében. A főhősnek a halhatatlanok földjén kell megküzdenie Tüphón titánnal, aki zokon vette, hogy Zeusz és a társai az alvilágba zárták.

Assassin’s Creed Odyssey (2018): Az Odyssey cselekménye inkább az ókori Hellász történelméből merített ihletet, és nem az ókori görög mitológiából, de az Ubisoft így sem tudta megállni, hogy ne építsen néhány istent a játékmenetbe.

Ezt főleg a sorozat már korábban bemutatott ősi civilizációja, az Isu tevékenységének köszönhető, ugyanis a játékos ennek hála harcolhat különféle mitikus lényekkel (küklopsz, medúza, bikaember) és a második DLC-ben már a túlvilágra is ellátogathat.

Kid Icarus (1986): A 80-as években ihlette meg a Nintendo fejlesztőit az ókori görög mitológia, aminek eredményeként született a Kid Icarus, ami igaz, nem a jól ismert isteneket és hősöket vonultatja fel.

A játékos feladata egy Pit nevű angyal irányítása, annak érdekében, hogy kiszabadítsa az égi világ uralkodóját, Palutenát a gonosz isten, Medusa fogságából. A franchise első, NES-re megjelent darabja oldalnézetes akció-platformer volt, aminek folytatása 1991-ben jelent meg Kid Icarus: Of Myths and Monsters címmel.

A sorozat legkedveltebb része, a Kid Icarus: Uprising a 2012-ben jelent meg. A Super Smash Bros. rendezője által készített játékot a Nintendo 3DS-re szánták. Az immár háromdimenziós akciójáték a korábbinál gazdagabb történettel rendelkezik, és például Hadésszal is meg kell küzdeni benne. Bár Pit játszható a Super Smash-ben, mégis az Uprising óta nem készült folyatás a franchise-hoz.

(Forrás: hu.ign.com)