Érdekességek Jean-Paul Belmondóról



Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a nemrég elhunyt filmsztárról.Alain Delonnal legjobb barátok voltak, de egyszer összerúgták a port: A modern francia film két alfahímjének számított Jean-Paul Belmondo és Alain Delon, s bár két dudás nem fér meg egy csárdában, ők mégis a legjobb barátok voltak Belmondo haláláig, még annak ellenére is, hogy az 1970-ben bemutatott gengszterkomédia, a Borsalino egy időre megtörte a kapcsolatukat.

A Borsalino esetében az okozott problémát, hogy annak forgatásakor már Belmondo és Delon is híresnek számított, s mivel Belmondo nem akarta, hogy Delon árnyékába lássák, ezért olyan dolgokat kötött ki a szerződésében, hogy például ugyanannyi közelkép készüljön róla, mint a kollégájáról.

Delon azonban nemcsak játszott a filmben, hanem annak producere is volt, ami azt jelentette, hogy a stáblistán előbb, a plakátokon pedig kétszer szerepelt a neve, amit Belmondo nem tudott elviselni, ezért perre ment.

Minderről Delon akkoriban azt nyilatkozta, hogy tiszteli és elismerési a kollégáját, viszont a barátságuknak örökre vége, és Belmondo már-már úgy viselkedett, mint egy „hisztis nő”. Egy 1973-as bokszmeccs azonban újra összehozta a két sztárt.

Azt, hogy a két legenda milyen közel állt egymáshoz jól mutatja, hogy Belmondo halálhírét úgy kommentálta Delon, hogy „teljesen összetörte”, hiszen kettőjük élete 60 évvel ezelőtt egybeforrt és elválaszthatatlanok voltak.

Egy súlyos balesetéig saját maga csinálta kaszkadőrmutatványait: Belmondo már a hatvanas évek elejétől kezdve bevállalta a kockázatosabb akciójeleneteket, amelyek miatt többször összetörte magát, ám a sérülések ellenére csak 1985-ben, a Montreáli bankrablás után döntött úgy, hogy kaszkadőrökre hagyja a nyaktörő mutatványokat, ugyanis ennek a filmnek a forgatásán olyan erővel csapta arcon egy daru emelőcsigája, hogy erős vérzés miatt rohammentő vitte kórházba.

Lesújtó véleménnyel volt a filmről, ami sztárt csinált belőle: Habár Belmondo őstehetség volt, mégis a siker elég nehezen talált rá a Jean-Luc Godard által készített, 1960-ban bemutatott gengszterfilmparódiág, ami amellett, hogy a francia új hullám egyik indítófilmje volt, még sztárrá is tette Belmondót.

Kifulladásig sikerében pont a két főszereplő, Belmondo és Jean Seberg nem hitt, ugyanis nem gondolták volna, hogy a káoszos forgatás után Godard egy épkézláb filmmel áll majd elő, így őket alaposan meglepte az alkotás pozitív fogadtatása.

A hírek szerint Belmondo fantáziájában annyira rossz filmként állt össze a Kifulladásig, hogy még abban is kételkedett, hogy egyáltalán bemutatható lesz.

Két legendás képregényhőst is róla mintáztak: Belmondo verekedések miatt deformált arcában nemcsak a filmesek láttak fantáziát, hanem például a képregények alkotói is, köztük az 1963-ban indult francia westernképregény, a Blueberry alkotói, akik a színészről mintázták a címszereplő testfelépítését és jellemét. Szintén Belmondo ihlette Terasawa Buichi 1978-ban megjelent Cobra címszereplőjét.

Nem csak filmjeiben volt jó ökölvívó: Akciósztárként gyakran keveredett kemény helyzetekbe Belmondo, aki sokszor pofonokat is osztogatott. A színész azonban nemcsak a filmekben használta jól az öklét, hanem a valóságban is, ugyanis 1949 és 1950 között bokszolt, méghozzá úgy, hogy 1950. december 26-ig nem akadt ellenfele, ám akkor kiütéses győzelmet arattak felette.

Nem a vereség volt viszont az, ami miatt Belmondo felhagyott az ökölvívással, hanem elmondása szerint az, hogy a tükörbe nézve észrevette, hogy az arca kezd eltorzulni a pofonoktól, s mivel ez megijesztette, ezért felhagyott az ökölvívással.

Az orra viszont nem a ringben, hanem egy iskolai verekedés során tört el, ugyanis a tanulást nem, de a balhézást szerette. Bár a deformált arca miatt Belmondo színésztanára nem sok esélyt látott arra, hogy a nők rajongani fognak érte, mégis erre rácáfolt az, hogy az Empire magazin minden idők legszexibb sztárjának választotta 1995-ben.

(Forrás: hu.ign.com)

Ajánló

Ajánló