Érdekességek a 35 éve bemutatott Krokodil Dundee-ról



Kevésbé ismert tények az ausztrál vígjátékról.Pár poént biztosan a valódi Krokodil Dundee-tól „kölcsönöztek”: Habár a bíróság azt az ítéletet hozta, hogy a Krokodil Dundee története eredeti ötlet alapján készült, és nincs köze Rod Ansell kalandjához, mégis az teljesen egyértelmű, hogy Hogan átvett néhány poént a férfival történtekből.

Ezt abból lehet tudni, hogy Ansellt egy ötcsillagos hotelben szállásolták el Sydneyben egy 1981-es interjú miatt. Később kiderült, hogy a férfi a saját hálózsákjában, a földön aludt a szobájában, aminek fürdőszobájában teljesen megdöbbentette a bidé, mert még soha nem látott olyasmit.

Ezek a poénok mind szerepeltek az 1986-os vígjátékban, aminek hatására az emberek évekig keresték a bidéket a New York-i Plaza Hotelben, ám csalódniuk kellett, mert azok a valóságban soha nem léteztek a szállodában.

A filmből két változat készült: egy az ausztrál, egy pedig az amerikai közönség számára: A Krokodil Dundee történetének fele ugyan New Yorkban játszódik, mégis a film igazi ausztrál alkotás, hiszen a szereplők legtöbbje, a büdzsé és a poénok is ausztrál.

Ennek tudatában nem meglepő, hogy a nagy amerikai stúdiók nem mentek ölre azért, hogy bemutassák az USA-ban a vígjátékot, ám a producereknek végül sikerült meggyőznie a Paramountot.

Ugyanakkor az amerikai premier előtt egy kicsit meg kellett szerkeszteni a filmet, amiből így két verzió készült. Ezek egyikében sokkal több az ausztrál szleng, és hét perccel hosszabb a másik verziónál, amit a nemzetközi piacra szántak.

A film főhősét egy valóban létező személyről mintázták… Vagy mégsem: 1977-ben az Ausztráliában csak „Északi területként” ismert részen, a hivatalos álláspont szerint, egy rosszul sikerült horgászkaland után, Rod Ansell 56 napon keresztül vándorolt a két kutyájával, mire végre emberekkel találkozott.

A marhapásztor/bivalyvadász minimális felszereléssel bolyongott a száraz vidéken, ahol víz és élelem híján kénytelen volt marhavérrel és bivalyvadászattal oltani a saját és kutyái szomját és étvágyát. Mivel a környéken rengeteg a krokodil, ezért Ansell kénytelen volt faágakon pihenni, de arra is akadt példa, hogy kígyókkal kellett megosztania a helyet, egyszer pedig egy ötméteres krokodilt is levadászott, majd annak fejét megtartotta emlékbe.

Az 56 napos bolyongás után két őslakos marhapásztorral találkozott, akiknek segítségével visszajutott a lakott területre. Természetesen a sajtó felkapta Ansell történetét, s bár Ansell, és sokan mások, biztosak voltak abban, hogy az ő történetéből merített ihletet Paul Hogant a Krokodil Dundee-hoz, mégis a forgatókönyvet is író színész ezt máig tagadja, és erről a bíróságot is sikerült meggyőznie, ezért Ansell soha nem látott pénzt a Krokodil Dundee-filmekből.

A film történetét valójában főszereplője nagyvárosi élményei ihlették: Arról, hogy mi inspirálta a film cselekményét, Paul Hogan állítja, hogy a saját New York-i élményei, ugyanis amikor az amerikai nagyvárosban járt, akkor az ausztrál színész-komikus úgy érezte magát, mint egy partra vetett hal, ami remek ötletet adott neki a forgatókönyvhöz.

A mendemonda szerint Hogan minden szembejövőnek „'napot!” felkiáltással köszönt az első manhattani sétája során, az akcentusa miatt pedig eleinte azt hitték az emberek, hogy Skóciából származik.

A Krokodil Dundee sztorijára hasonlító történetek egyébként nagyon népszerűek voltak a 80-as években, így például a hasonló cselekménnyel rendelkező Amerikába jöttem és A három amigó is.

Főszereplői a való életben is egymásra találtak: Ahogy a Krokodil Dundee-ban Sue és Mick, úgy a valóságban az őket alakító Linda Kozlowski és Paul Hogan is összejött néhány évvel a forgatás után.

Miután Hogan 1989-ben másodjára is elvált az első feleségétől, egy évvel később feleségül vette a nála 20 évvel fiatalabb kolléganőjét, akivel a Krokodil Dundee-trilógiában és a Botcsinálta angyalban is együtt játszott. A házaspár 2014-ben vált el.

(Forrás: hu.ign.com)

Ajánló

Ajánló