Érdekesség Stephen Kingről



Ezeket a dolgokat talán nem tudod a 75 éves íróról.Eredetileg nem akarta kiadni az Állattemetőt: King egyik legjobb írása az Állattemető, ami egy gyermekét elvesztő családról szól, és amiben a gyászoló apa morbid dolgot tesz. Az író senkinek sem akarta megmutatni a regényét, mert túl sötétnek és kilátástalannak érezte, ezért betette a fiókba, és nekiállt a Christine-nek, ami aztán előbb is jelent meg.

Az Állattemetőt végül azért adta ki 1983-ban, mert szerződést bontott a korai műveit kiadó Doubleday-jel, akiknek még tartozott egy regénnyel, és ez a történet volt az egyetlen felhasználható tartaléka.

King azonban egyáltalán nem volt hajlandó reklámozni a regényt, aminek megjelenéséről interjút sem adott, és amivel kapcsolatban a mai napig állítja, hogy ha rajta múlik, akkor soha nem került volna ki az asztalfiókból.

Külön „filmklubja” van: King eddig több, mint ötven könyvet írt, ráadásul kitartó rajongótáborral büszkélkedhet, így nem meglepő, hogy már sok története kapott filmes adaptációt. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy King több száz novellát is írt, ezeket pedig egy dollárért bárki megveheti, de csak meghatározott célra.

A Dollar Babies lényege ugyanis az, hogy az egy dollárt kifizető feltörekvő filmrendezők feldolgozhatják a megvett történetet, de az nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, tehát például az internetre sem tölthetik fel, és küldeniük kell Kingnek egy példányt a kész műből.

Az író elmondása szerint Jeff Schiro volt az első, aki egy dollárt fizetett, és ő dolgozta fel a Éjszakai műszakban szereplő A mumust, ami azért vált mégis elérhetővé mindenki számára, mert Kingnek nagyon tetszett Frank Darabont A 312-es szoba-adaptációja, ezért engedélyt adott arra, hogy a kettő együtt jelenjen meg a Nightshift Collection című kazettán.

A Carrie-t először pár oldal után kidobta: King elárulta, hogy három dolog ihlette a Carrie-t: egy telekinézisről szóló cikk a LIFE magazinban, rájött, hogy a női zuhanyzókban van függöny, és az, hogy a gimnáziumban, ahol akkoriban portás volt, holtan került elő két eltűnt lány.

Az ihletforrások ellenére King kidobta a történetet néhány oldal után, ugyanis úgy érezte, hogy fogalma sincs az akkori tinilányok életéről és szokásairól. A felesége azonban kivetette a kukából a kéziratot, és rábeszélte a férjét, hogy folytassa.

A Carrie végül elkészült és meghozta Kingnek az áttörést, ám azt, hogy ez még milyen kicsi hírnév volt, jól mutatja, hogy a Brian de Palma-féle adaptációban nem tudták helyesen leírni King nevét.

Michael Jacksonnal közösen készítettek egy rövidfilmet: Michael Jackson halála után írt egy hosszabb cikket a kettejük együttműködéséről King. Ebből derült ki, hogy a zenész azzal az ajánlattal kereste meg, hogy rendezzék meg minden idők legfélelmetesebb videoklipjét, amibe az író belement, mivel szeret új dolgokat kipróbálni.

A Ghost alapötlete arról szól, hogy a dühös városiak el akarják zavarni a szomszéd kastélyban élő „weirdo”-t, mert szerintük rossz hatással van a gyerekekre. Bár a forgatókönyv végső változata sokban eltért Kingétől, mégis szerinte ez lényegtelen, mert büszke rá, hogy együtt dolgozhatott rajta Jacksonnal.

A Neverland elhagyásában elhangzó vádakkal kapcsolatban King közölte, hogy akkoriban még semmit sem tudott a dologról, de ha hallott is volna róla, akkor is valószínű, hogy együtt dolgozott volna a zenésszel, mert tudja, hogy a hírességekről mindenfélét terjesztenek.

Szerepelt egy American Express-reklámban: Nem tudni, hogy King mennyi pénzért vállalta el, hogy eljátssza a kísértetházban bolyongó írót, akinek egzisztenciális kérdés, hogy felismerik-e, és az is rejtély, hogy ki találta ki a legolcsóbb Hammer horrorokra hasonlító körítést, de az biztos, hogy aki látta a nagyjából 30 másodperces reklámot, az örökre megjegyezte a horrormogult.

Később M. Night Shyamalan és Wes Anderson is kipróbálta magát a műfajban, de csak jobbat alkottak, de nem emlékezetesebbet.

(Forrás: hu.ign.com)

Ajánló

Ajánló