Kérdések, amelyekre 60 év után sincs válasz a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban (1. rész)

Sok a rejtély az 1963. november 22-én elkövetett merénylet körül.Sokkolta világot az 1963. november 22-én elkövetett, John F. Kennedy elnök elleni dallasi merénylet, amit bár alaposan kivizsgáltak, mégis még 60 évvel később is vannak kérdések, amelyekre nem kaptunk egyértelmű választ, és talán soha nem is fogunk kapni.

A Warren-bizottság inkompetens volt vagy szándékosan hallgatott el dolgokat? – A Warren-bizottság több olyan hibát is elkövetett, amely miatt még a saját tagjai is kritizálták a testülettel szemben.

A bizottság 552 tanút hallgatott ki és 3100 bizonyítékot vizsgálták meg, és rengeteg olyan dolgot hagytak figyelmen kívül, ami más megvilágításba helyezhette volna az ügyet. Ugyanakkor ezek a hibák utalhatnak inkompetenciára, ám az összeesküvés-elméletesek szerint szándékos elhallgatásról is lehet szó, hiszen Warrenék nem használtak független nyomozókat, az FBI és a CIA anyagaira támaszkodtak és a boncolás tanulmányozásánál is elég volt nekik a Nyomozóiroda rajzai.

Először miért azonosították tévesen a gyilkos fegyvert? – Bár az elemzések alapján egyértelmű bizonyítéknak tűnik a tankönyvlerakat ötödik emeletén talált gyilkos fegyver, mégis ezzel kapcsolatban is akad néhány ellentmondás.

A hivatalos nyomozás arra jutott, hogy Oswald 1963 márciusában, álnéven vásárolt egy 38-as modellű 6,5x52mm-es Mannlicher-Carcano távcsöves puskát és egy .38-as kaliberű S&W revolvert, amelyekkel elkövette a gyilkosságokat, sőt, a puskával már áprilisban meg akarta ölni Walker tábornokot.

Csakhogy a tankönyvlerakat ötödik emeletén talált fegyvert először egy 7,65x53mm-es német Mauserként azonosították. Egy nappal később a rendőrség már a Carcanót mutatták be a sajtónak a fegyvert, az pedig már megegyezett azzal a fegyverrel, amellyel korábban lefényképezte Oswaldot a felesége. Ugyanakkor néhány szakértő szerint a Carcano aligha volt alkalmas a merénylet elkövetésére.

Hogyan tudta beazonosítani a meggyilkolt rendőr Oswaldot? – A Warren-jelentés nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy hova akart elmenekülni Oswald a merénylet után, ahogy az sem tisztázott kérdés, hogy menekülés közben miért ölte meg az őt megállító J.D. Tippit járőrt.

A bizottság által megállapított időpont is problémás, ugyanis a gyilkosságról szóló rendőrségi rádiójelentés időpontja ellentmond annak. Az is furcsa, hogy a Warren-bizottság miért nem hallgatta ki Frank Wrightot, aki először ért oda a tett helyszínére.

A legnagyobb kérdés az, hogy miért lett gyanús Oswald Tippnek? A merénylet szemtanúinak beszámolójából alapján a rendőrség 12:45-kor, 12:48-kor és 12:55-kor adott le egy igencsak általános személyleírást: „Ismeretlen fehér férfi, 30 év körüli, 75 kilós, sovány testalkat.”

Nem kizárt, hogy volt valami furcsa Oswald viselkedésében, ami gyanút keltett, ugyanis pusztán a leírás alapján Tippit nem azonosíthatta be a merénylőt.

Miért titkosították 75 évre a dokumentumokat? – 75 évre titkosították a Warren-bizottság 26 kötetes dokumentációját a National Archive-ban. Ennek indoklásában az szerepelt, hogy próbálják megvédeni azokat az ártatlan személyeket, akik veszélybe kerülhetnének, ha nyilvános lenne a vizsgálat anyaga.

Ez az indoklás azonban azért nem hihető, mert több, az üggyel kapcsolatba hozható rejtélyes haláleset történt. Részben Oliver Stone 1991-es, Oscar-díjas filmjének, a JFK – A nyitott dossziénak köszönhetően, 1992-ben törvénybe iktatták, hogy 25 éven belül nyilvánossá kell tenni minden olyan anyagot a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban, ami nem okoz károkat az országnak vagy egyéneknek. Ennek eredményeként a Warren-bizottság anyagának 98%-a kutathatóvá vált.

Nemrég Donald Trump és Joe Biden is rendelkezett néhány, korábban visszatartott anyag publikálássáról. Ugyanakkor a titkosítás remek alapot biztosított a spekulációknak az elmúlt hatvan évben, a Kennedy-gyilkosság pedig egy olyan hatalmasra duzzadt történet lett, amit mindenki ismer, de még senki sem ismeri az utolsó fejezetét.

(Forrás: hu.ign.com)