23 mondat, amit soha ne mondjunk a kollégáknak!

Megmérgezi a munkatársakkal való viszonyt, ha átlépünk egy bizonyos határt.Rosalinda Oropeza Randall protokollszakértő, és a Don’t Burp in the Boardroom (Ne böfögjön a tanácsteremben) könyv szerzője úgy gondolja, hogy a rossz kommunikációnkkal átlépünk egy képzeletbeli határt, ami megmérgezi a munkatársainkkal való kapcsolatunkat, a rossz munkahelyi légkör miatt pedig sokkal rosszabb lehet a teljesítményünk.

Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, az alábbi mondatokat kell kerülnünk a munkahelyünkön!

„Engem is meghívtál?” – Ez nem az óvoda, hanem munkahely, tehát senkinek se kötelező mindenkit meghívni minden alkalomra.

„Van valakinek egy dezodorja kölcsönbe?” – Az önzetlenség a törődés jele, de ezt ne a kollégáinkkal gyakoroljuk!

„Tudsz kölcsönadni egy kis pénzt?” – Előfordulhat, hogy otthon felejtjük a pénztárcánkat, de, ha rendszeresen megismétlődik a szituáció, akkor egy idő után biztos, hogy nem fognak ebédelni hívni a munkatársaink.

„Őszintén szólva...” – Kerüljük ezt a mondat kezdést, mert a kollégákban felmerülhet a gyanú, hogy máskor nem vagyunk őszinték.

„Mindig csak a baj van veletek!” – Az ilyen és ehhez hasonló negatív megjegyzések egy csoporttal szemben mindig nagy butaságnak számítanak.

„A gatyát is leperelem a cégről!” – Ha tényleg bepereltük a munkaadónkat, akkor azt kezeljük diszkréten, a munkát pedig továbbra is a legjobb tudásunk szerint végezzük el!

„Terhes vagy?” – Egy ilyen kezdetű beszélgetésnek soha nincs jó vége.

„Készen állsz a nyugdíjra?” – Ne feszegessük a témát!

„Jól áll rajtad ez a nadrág.” – Ha a fizikai megjelenésre teszünk megjegyzést, akkor az szakmaiatlan, és kimerítheti a szexuális zaklatás fogalmát.

„Ó, a pasim már megint ezt és ezt tette” – Ne osszuk meg a kollégákkal a magánéleti problémáinkat! Ezt főleg azért kerüljük, mert a túl sok kedvezőtlen részletet rombolhatja a szakmai megítélésünket.

„Mennyit keresel?” – Amatőr kérdés. Semmi közünk hozzá, hogy ki és mennyit keres.

„A gyereked nem egy észlény!” – Gyerekről jót vagy semmit!

„Ó, micsoda meglepetés, hogy téged kértek fel a prezentációra!” – Ilyen helyzetben egy egyszerű „Gratulálok!” bőven elég.

„Elnézést, hogy zavarlak…” – Ennél sokkal jobban hangzik az „Elnézést, volna rám egy perced?” mondat.

„Helyettesítenél, amíg én Bora Borán vagyok?” – Féltékenységet szülhet, ha a luxus életvitelünket reklámozzuk.

„És azt hallottad…?” – Egy ilyen kezdetű mondat után ne csodálkozzunk, ha pletykafészeknek bélyegeznek!

„Nézd ezt a kiütést! Holnap kapom meg az orvosi leleteket.” – Senki se kíváncsi az egészségügyi problémáinkra.

„Azt hiszem…” – Akadnak szituációk, amikor elfogadható, de az esetek többségében bizonytalankodásnak hangzik.

„Lógunk együtt hétvégén?” – Amennyiben szeretnénk munkán kívül is találkozni valamelyik kollégánkkal, akkor mondjuk azt! Az „együtt lógás” úgy hangzik, mintha ki akarnánk kezdeni a munkatársunkkal.

„Munkahelyet váltanék. Nem tudsz valakit, aki új munkaerőt keres?” – Ezzel azt mondtuk a munkatársunknak, hogy már nem akarunk a csoport tagja lenne. Arra is számítsunk, hogy a főnökünk fülébe is el fog jutni, hogy új munkát keresünk.

„Senki sem fogja észre venni, ha lenyúlok egy csomag kávét a barátnőm új irodájába.” – Ezzel bevallottuk, hogy loptunk, tehát valószínűleg keresztet vethetünk a munkatársaink bizalmára.

„XY megint ellopta az ötletemet” – Előfordulhat, hogy valaki a mi tollunkkal ékeskedik, de a felháborodás itt nem segít. Inkább szembesítsük az illetőt a tettével.

„Amikor hízni kezdtem, elkezdtem edzőterembe járni.” – Lehet, hogy csak jó tanácsot szeretnénk adni, de a kolléga bántó megjegyzésként fogja elkönyvelni a megjegyzésünket.

(Forrás: divany.hu)