A világ legérdekesebb könyvtárai

Az irodalom, a történelem és az építészet rajongói is elámulhatnak a történelmi épületektől.

A digitális világ úttörése miatt a hagyományos könyvek szerelmesei aggódnak, hogy az e-book miatt néhány éven belül nem foghatnak a kezükbe igazi könyvet, és a könyvtárak is be fogják zárni a kapukat.

Az olvasás azonban nem csak arról szól, hogy fogunk egy könyvet, gyorsan elolvassuk, majd eldobjuk, hiszen ez is olyan, mint a kávézás, elvégre a kávézók se zártak be csak azért, mert az emberek már otthon is főzhetnek kávét.

Ennek oka, hogy az olvasásnak és a kávézásnak is megvan a kultúrája. Aki igazán szeret olvasni, az mindig örömmel fogja a kezébe venni a legújabb szerzeményét, amit már-már szertartásos keretek között olvas el.

A könyvtárak éppen ezért fontosak, hiszen ott rengeteg új és történelem előtti dokumentum között, utánozhatatlan csendben merülhetünk el a betűk tengerében. Ha pedig olyan szerencsések vagyunk, hogy egy több száz éves könyvtárba térhetünk be, akkor még az építészeti remekművet is megcsodálhatjuk.

Az alábbi könyvtárak az irodalom, a történelem és az építészet szerelmeseit is elkápráztathatja.

Francia Nemzeti Könyvtár – Párizs: V. Károly építtette a XIV. században. Az eredeti könyvgyűjtemény napjainkban a francia nemzeti örökség része. Ebbe körülbelül 31 millió különböző dokumentum tartózik. Az olvasóterem hatalmas ablakai, amelyek különleges hangulatot adnak a könyvtárnak, a kertre néznek, így növelve a belső teret.

A Mafra-palota könyvtára – Lisszabon: Négy részből (palota, kolostor, könyvtár, székesegyház) áll a könyvtár, aminek díszítése drága márványból és egzotikus fából készült.

Tienji pavilon – Kína: Ningbo városában található a gyönyörű kerttel körülvett épület, ami Kína legrégebb óta működő könyvtára, ugyanis még a Ming-dinasztia uralkodása alatt, 1561-ben építtették, Fan Qin parancsára. A Tienji pavilon nagyjából hetvenezres könyvgyűjteménnyel rendelkezik.

A könyvtár alapja Fan Csin-nek köszönhető, ugyanis ő szerezte meg a Feng-család XI. századtól gyűjtött családi könyvgyűjteményét, majd a következő két évtizedben rengeteg értékes könyvet, kéziratot vásárolt. Az így összegyűjtött bibliotéka anyaga 53 000 kötetre bővült.

A Csing-dinasztia idején Csien-lung kínai császár ellátogatott a könyvtárba, majd azt a parancsba adta, hogy a Tienji pavilon adatait gondosan felmérve készítsék el annak a másolatát a Tiltott Városban és a Csengtöi nyári rezidencia területén azért, hogy itt helyezzék el az általa létrehozott Sze Ku Csüan Su enciklopédiát.

Amikor kitört az ópiumháború, akkor a brit hadsereg több könyvet ellopott. A félgyarmati polgárháborús időkben a könyvtár állománya rohamosan csökkent. 1940-re csak 20 ezer kötetet maradt a Tienji pavilonban.

A Kínai Népköztársaság megalapítása után a könyvtár állami védelem alá került, majd újra elkezdődött a gyűjtemény gyarapítása. 1982-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították a könyvtárat és a körülötte lévő parkot.

Orosz Állami Könyvtár – Moszkva: A több, mint 38 millió nyomtatott könyvvel rendelkező Orosz Állami Könyvtár a világ negyedik legnagyobb könyvgyűjteményét mondhatja magáénak.

Szent Márk Nemzeti Könyvtár – Velence: A reneszánsz könyvtára az ország egyik legkorábbi olyan intézménye, ahol fennmaradt kéziratokat őriznek. Eredetileg azért hozták létre, hogy legyen hol őrizni Bassarion bíboros kéziratgyűjteményét.

San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor – Spanyolország: A XVI. században épült, mint uralkodói palota és kolostori menedékhely. Herrera, II. Fülöp híres építőmestere az elsők között volt, aki a korábbi pultos elhelyezés helyett falipolcokon helyezte el a könyveket.

A könyvtár belső elrendezése és a nagy belmagasság látványos barokk terem jeleget adott az épületnek. Hála az uralkodó személyes felügyeletének, a könyvtár gyorsan gyarapodott. Ennek a legértékesebb részét de Mendoza hagyatéka képezte. Montanus, a könyvtáros különleges módon vette állományba a könyveket, amiket először nyelvek szerint csoportosított.

Ezután szétválasztotta a kéziratokat és a nyomtatványokat, majd az egészet 64 tárgy szerint osztotta csoportokra. A könyvtár gyűjteménye több, mint 4700 kéziratot és nagyjából 40 ezer nyomtatott könyvet tartalmaz. Ezek közül a legérdekesebbek az ókori klasszikai és arab irodalmi művek.

Sainte-Geneviéve könyvtár: Körülbelül 2 millió dokumentumot őriz. Az intézmény megörökölte a Sainte-Geneviéve apátság gyűjteményét.

Sankt Gallen-i benedek-rendi apátság könyvtára – Svájc: A kolostor évszázadokig Európa legjelentősebb benedek-rendi apátsága volt, majd 1983-ban a világörökség részévé avatták. Az apátságba 2100 kéziratot őriznek. Ezek között akad, amelyik a VIII. századból származik. Itt található például az Ekkehard szerzetes által írt Casus monasterii Sankti Galli krónika, ami a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról számol be.

Egy másik egyedi dokumentum a XIX. századi Sankt Gallen-i alaprajz, ami az egyetlen olyan építészeti rajz, ami fennmaradt a Római Birodalom bukása és a XIII. század között eltelt 700 évből. Az alaprajz, ami a nevét arról a helyről kapta, ahol őrzik, egy jól kialakított és jól felszerelt kolostort vázol le. Ezt valamelyik Aachenben tartott zsinaton képzelték el 814 és 817 között.

(Forrás: noiportal.hu)