A világ legidősebb építményei



Időszámításunk előtt több ezer évvel alkották a szentélyeket, piramisokat, sírhelyeket.Nem a Stonehenge a világ egyetlen olyan több ezer éves építménye, amely az ősi civilizációknak állít emléket, ugyanis a világ számos pontján található hasonlóan régi építmény, amelyek némelyike látogatható, de eredeti funkciója ismeretlen.


Tarxieni szentélyek – i. e. 3250: Harminc percre a máltai fővárostól található az újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes, amelynek három szentélye különböző korú. A legrégebbi időszámításunk előtt 3250 óta létezik. A szentélyeket véletlenül fedezte fel egy farmer 1913-ban.


Uruk fehér szentélye – i. e. 3200: A 20 méter hosszú Fehér Szentély Irakban található. Az ősi épület a modern időkben kapta a nevét, ami a kifehéredett agyagtégla falaira utal. Az épület oldalai homokban állnak a régen eltűnt sumér birodalomban. Az ősi épület eredeti nevén kívül az is nagy kérdés, hogy mi volt a szentély funkciója. Talán Anu, a sumérok legősibb istenéhez volt köze?


Sechin Bajo Plaza – i. e. 3500: Ötezer évvel ezelőtt az Új Világ ősi csoportjai felépítették a Sechin Bajo-t, ami egy 14 méter átmérőjű kör alakú térből áll, Limától 370 kilométerre, északra. 2008-ban a német és a perui régészek karbon kormeghatározást végeztek, amiből kiderült, hogy időszámításunk előtt 3500-ben építették az épületkomplexumot. A kutatók még ennél is régebbi tereket találtak a föld alá temetve, ám ezek feltárását még nem engedélyezte a hatóság.


Barnenez Kőhalma – i. e. 4800: Franciaország breton régiójában, Finistere-ben található a Barnenez Kőhalma, ami nem egy ember sírhelye, ugyanis 11 különböző sír található itt. Ezeket egyenként építették az évszázadok során.


Az első építkezés időszámításunk előtt 4800-ban kezdődött. A 72 méter hosszú és több, mint 8 méter magas, 14 ezer tonna kőből készült Barnenez egyes pontjai 25 méter szélesek. A Barnenez Kőhalma a leghatalmasabb kőemlék mauzóleum.


Monte D’Accoddi – i. e. 4000: Szardínia észak-nyugati partján, a Földközi tengernél fekszik a 6000 éves Monte D’Accoddi, aminek 40 méter hosszú feljárója egy 8 méter magas piramishoz vezet. Az építmény funkciója ismeretlen.


A közeli területen található egy 4,44 méter magas menhir, azaz egy állókő és egy mészkő gömb, aminek a körmétere 5 méter. Az épület középpontjában található a vörös szoba, aminek a falai vörös okker színben pompáznak.


A Knap of Howar – i. e. 3700: A két kő építmény 5700 éves, ami azt jelenti, hogy ezek a legrégibb kőházak Európa északi részén. A csak a harmincas években felfedezett házak falai 1,6 méteresek. Az észak-skóciai Orkney Szigeteken található építmény sok kérdést felvet, kezdve azzal, hogy milyen jelentősége volt az agyagcserepeknek, köveknek, és a házban talált kova szerszámoknak.Jerikó tornya – i. e. 9000: A ragyogóan szép kőtorony 8,5 méter magas. Az eredete megdöbbentően régi, ugyanis a 11 000 évével a Jerikó torony a világ legrégibb felhőkarcolója. A kőtorony legnagyobb rejtélye az, hogy milyen funkciója lehetett a múltban. Ezzel kapcsolatban évente új elméletek születnek.


West Kennet Long Barrow (hosszú sírdomb) – i. e. 3650: Dél-Anglia Wiltshire megyéjében Silbury Hill közelében található az építmény, ami a 100 méteres hosszával a brit szigeteken található hasonló dombok egyik leghosszabbika.


A tudósok becslése szerint több, mint 15000 munkaórába került, mire West Kennet elkészült. A munkálatok időszámításunk előtt 3600 körül kezdődhetett, és 400 évvel Stonehenge első szakaszának építése előtt, tehát időszámításunk előtt 2500-ig használták.


A hosszú sírdombbal kapcsolatos legnagyobb rejtély az, hogy miért hagyták el a régi emberek. Az egyik elmélet szerint elhanyagolták, esetleg a vallásban történt változás miatt másképpen kezdtek temetkezni, de lehet, hogy a két kilométerrel arrébb kialakított Avebury kőkör megjelenéséhez van köze.


Tell Abu – i. e. 11000: Észak-Szíriában, Hureyrában található az idős rom. A falu korát radiokarbon meghatározással határozták meg. Tell Abu érdekessége, hogy az épületeket elárasztották, hogy az Assad tó vize alatt őrizzék a titkaikat.


Bougon halom sírdombja – i. e. 4700: Franciaország Deux-Sevres részén található, az Atlanti Óceán partjához közel a hat dombocskából álló építmény, amelynek legnagyobbikja 72 méter hosszú. A sírdombok különféle méretűek és formájúak. Van, amelyik körkörös, míg több négyzet vagy trapéz alakú. Az, hogy mi volt a formaválasztás oka, rejtély a tudósok előtt, akik anno ráleltek egy férfi koponyára, ami a koponyalékelés legősibb bizonyítéka.


(Forrás: noiportal.hu)



 

Ajánló

Ajánló