Élhetetlenné vált életterület miatt kénytelen költözni a pocoknyúl

Öt állatfaj, amely a globális felmelegedés miatt változtatta meg a szokásait.Habár az elmúlt időben rengeteg szó esett a klímaváltozásról és a környezetvédelemről, mégis még mindig vannak, akik szerint nincs akkora baj, mint azt állítják. A globális felmelegedés azonban nemcsak a változó időjárásban mutatkozik meg, hanem a Föld élővilágában is.

Kutatások bizonyítják, hogy a globális felmelegedés miatt már több állatfaj is rákényszerült a táplálkozási és vándorlási szokásainak megváltoztatására. Az alábbi listában öt ilyen állat szerepel.

Az alábbi állatok esetében már megfigyelhetőek ezek a változások.

Pocoknyúl: Az Észak-Amerikában őshonos pocoknyúl egyre több példánya költözik az alpesi sziklás vidékekről a közeli erdőkben, amivel kapcsolatban a Journal of Mammology tanulmánya azt írta, hogy a hűvös, nedves sziklás területeket igénylő apró emlős melegebb, szárazabb környezetbe kényszerül. A pocoknyúl természetes élőhelye a magas hegyekben van, de a globális felmelegedés miatt mára élhetetlenné vált az életterületük, vagyis nincs hová menniük.

A planktonoktól a jegesmedvékig: A Skót Tudományos Tengerészeti Egyesület úgy látja, hogy az óceánok felmelegedése befolyásolja a tápláléklánc egy szélesebb spektrumát. A tudományos folyóirat szerint a planktonok táplálékát a jégen növekvő algák jelentik. Ezeket az apró élőlényeket a halak és a garnélák fogyasztják, akiket a fókák esznek meg, akik pedig a jegesmedvék étrendjének 70%-át teszik ki.

Fratercula: A galamb nagyságú madár a Maine-öbölben él, a tápláléka pedig általában a tőkehal és a hering. A baj az, hogy az óceánok hőmérsékletének emelkedése miatt ezek a halfajták észak felé vándorolnak. A fraterculák próbálják vajhalakkal táplálni a fiókáikat, de azok nem tudják lenyelni az ilyenfajta halakat. A természetvédők becslése szerint évente 2,5%-kal csökken a fiókák túlélési esélyei.

Kérgesteknős: Az óceánok melegedése és a változó tengeri áramlatok miatt a kérgesteknösők kétszer annyi idő alatt teszik meg a fészkeik és a táplálék-lelőhelyük közti utat. Ez a faj miután a homokos partokon leteszi a tojásait, a hűvösebb vizek felé úszik, hogy ott vadásszon élelemre.

A francia Hubert Curien Intézet szerint a víz hőmérsékletének emelkedése miatt a kérgesteknösőknek muszáj a szokott távnál többet úszniuk, hogy elérjék a megfelelő vadászterületet.

Pompás királylepke: A globális felmelegedés miatt a pompás királylepkék délre való vándorlása akár félévvel is eltolódhat. Ezzel kapcsolatban a Columbia Egyetem Földtani Intézete elmondta, hogy a változás miatt a lepkék vándorlási ideje többé nincs összhangban azokkal a nektárt termelő növényeknek a virágzási idejével, amelyeken a faj a táplálkozási szokásai alapszanak. Ez az oka annak, hogy az elmúlt 20 évben 95%-kal csökkent a pompás királylepkék állománya.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)