Mi valójában az iszlám?

A migrációval és terrorizmussal a mindennapi életünk részévé vált a vallás, amiről európaiként sokan keveset tudunk.Nem telik el úgy nap, hogy ne legyen valamilyen hír azzal kapcsolatban, hogy a kontinensünkre érkező, az iszlamisták elől menekülő, bevándorlók konfliktusba keveredtek az európaikkal. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az ő kultúrájuk, hitük, sokban különbözik a miénktől, ehhez pedig sok migráns nem hajlandó alkalmazkodni.

Az iszlámról sok európai keveset tud, emiatt érdemes néhány alapdologgal tisztában lennünk, hogy elkerüljük a konfliktusokat.

Mit jelent az iszlám: Az iszlám jelentése béke, alávetés, megadás. A béke ebben az esetben azt jelenti, hogy az emberek békében élnek a környezetükkel és önmagukkal. Az alávetés Isten és parancsai iránti alázatot, odaadást, engedelmességet jelenti. Szélesebb értelmezésben az iszlám lényege az, hogy az emberek úgy teremtsenek békét, hogy közben alávetik magukat Isten akaratának.

Az iszlám erőszakot és terrorizmust jelent: Ez a kijelentés távolról sem igaz. Az iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása, aminek legfőbb értéke az emberi élet, amit Istentől kaptak. Az iszlám minden formájában elítéli az erőszakot, ezért kizárhatják a közösségből azt, aki erőszakos dolgot követ el, és azt az iszlámmal akarja igazolni.

Ki Allah: Az Allah egy arab szó, ami azt jelenti, hogy „egyetlen Isten”. Allah nem kizárólag a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene, mivel Ő teremtette meg őket, és Ő gondoskodik róluk.

Ki a muszlim: Az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez akkor jöhet létre, ha elmondja a tanúságtételt, ami az, hogy: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohamed Allah prófétája.

Ki Mohamed: Egy előkelő mekkai törzsben született Arábiában, a keresztény időszámítás szerint 570-ben. A családfáját Izmáelig vezeték vissza. Ő volt Ábrahám Próféta fia. Mohamed édesapja még a fia születése előtt meghalt. Az édesanyja pedig akkor vesztette életét, amikor Mohamed 6 esztendős volt.

Mohamedet olyan embernek ismerték, aki igazságos, erényes, és egy barlangban meditált és gondolkozott. Amikor 40 éves volt, akkor kapta meg prófétai küldetését. Ekkor jelent meg előtte Gábriel arkangyal, aki átadta a Koránt Mohamednek. Ez az a könyv, amit a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek.

Imádják-e a muszlimok Mohamedet: Nem! A muszlimok egyik prófétát, vagy személyt sem imádják. A muszlimok hite alapján csak Allahot lehet imádni és szolgálni.

Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról: Nagyra tartják Jézust, és az ő kiváló édesanyját, Máriát. A Koránban az áll, hogy Jézus a csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé, azaz porból teremtette őt, majd így szólt: „Légy! És lett.” (Korán, 3:59)

Jézus, mint próféta, sok csodát tett, ezek pedig Allah adományaként jöhettek létre azért, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. Eddig azt hihetjük, hogy szinte ugyanaz Jézus története a Koránban, mint a Bibliában, ám a Koránban Jézust nem feszítették keresztre, hanem felemelték az Égbe.

Mi az értelme a muszlim imának: Az iszlám istentisztelet lényege az, hogy az ember hasson az Isten tudatára! Ez azonban nemcsak imádkozást jelent, hanem azt is, hogy Isten nevében segítenek a szegényeken, böjtölnek, és jót cselekednek.

Alárendelt-e a nő az iszlámban: Az Iszlám több, mint 1400 éve azt mondja ki, hogy a nőknek azonos jogaik vannak mint a férfiaknak, csak ezek némelyik esetben eltérnek. A nőknek joguk van például a munkához, a tanúskodáshoz. A családot a férfiaknak kell eltartaniuk, mert a nőknek a gyermeknevelés a feladata. Ugyanakkor a nők nem öltözködhetnek kihívóan a külvilág felé, és nem is viselkedhetnek úgy.

Az iszlám előírása szerint, ha egy nő férjhez megy, akkor joga van hozományt kérni a vőlegénytől, amit egyrészről házasságkötéskor kell fizetni, másrészről pedig abból a pénzből, amit az esetleges váláskor kap. A hozomány összege nincs meghatározva.

Az iszlám szerint az a férfi a legjobb, aki a családjával is a legjobb. Az tehát, hogy néhány muszlim elnyomja a feleségét nem az iszlámból adódik. Ennek oka a műveletlenség és a kulturális különbségek.

Hisznek-e a muszlimok a túlvilágban: Az iszlám szerint a Paradicsom és a Pokol a túlvilág. Mindkettőt Allah teremtette, és mind a kettőbe feltételei vannak a bebocsátásnak. A muszlimok abban hisznek, hogy a földi életük egy próbatétel, amin, ha átmentek, akkor egy folyamatos élvezetet és kényelmet nyújtó életben részesülhetnek, a jó és kegyes emberek társaságában, az Égben és a Paradicsomban. A hitetlenek jó cselekedetei kárba vesznek az iszlám szerint, tehát nekik marad a Pokol.

Milyenek a muszlimok öltözködési szabályai: A szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyozza az iszlám, amely szerint senkit sem szabad szexuális tárgyként kezelni. A ruha egyik nem esetében sem lehet túl vékony, túl szoros, és a testvonalát sem hangsúlyozhatja ki túlságosan. A férfiak esetében legalább a térd és a köldök közötti részt kell takarnia a ruhának. Nők esetében pedig minden részt.

Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban: A Korán szerint a muszlimok nem ehetnek sertést, és az abból származó termékeket, döglött állatot és ragadozó állatot. Tilos alkoholt inniuk, és kábítószerekkel sem élhetnek.

Mi a Saria: Minden részletre kiterjedő, átfogó törvénykezés, ami a Koránból és a Szunna, azaz Mohamed próféta hagyományaiból áll. A Saria az egyén és a társadalom minden egyes percét és pillanatát szabályozza. Ebbe beletartózik az élethez, vagyonhoz való jog, a vallás és politikai szabadság, valamint biztosítja a nők és a kisebbséget jogait.

Igaz-e, hogy az iszlám a „kard” erejével terjed: A Korán szerint senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy muszlim legyen. Igaz, sok helyen, ahová a föld népét felszabadító muszlim seregek érkeztek, kardot vittek magukkal, mert az volt abban a korban a szokásos fegyver, az iszlám mégsem kard által terjedt el a világon.

Igaz-e, hogy a dzsihad szent háborút jelent: A „dzshiád” azt jelenti, hogy „erőfeszítés Isten útján”, tehát minden olyan erőfeszítés a mindennapi életben, amely az isteni kívánalmak teljesítésére vállalkozik, dzsihad.

A dzsihadon belül az a legnagyobb előrelépés, ha az ember legyőzi saját zsarnokságát, önzőségét, a hazugságot, és ezek helyébe az igazság, szeretet és a béke lép. Ennek a harcnak a célja az önzés legyőzése, a háttérben működő gonosz visszaszorítása. A dzsihad azt is jelenti, hogy a muszlim megvédi az országát és vallását az idegen támadóktól.

Mi a szolgálat célja az iszlámban: A cél az, hogy az egyén istenfélővé, Istennek törődővé váljon. A szolgálat lehet ima, böjtölés, adakozás, amivel a hívők el akarják érni Allah elégedettségét. Az ember eközben istenfélő gondolataiban és tetteiben. Ezáltal nagyobb a reménye abban, hogy megkapja Allahtól a neki járó jutalmat ezen a világon és a túlvilágon.

Milyen a viszony a muszlim területeken lévő vallási kisebbségekkel: Az iszlám elismeri a vallási kisebbségeket az országaiban. Mohamed próféta minden muszlimnak megtiltotta, hogy kárt tegyenek a keresztény templomokban vagy zsinagógákban.

Hogyan kell a muszlimoknak a keresztényekkel és a zsidókkal bánni: A „könyv népeiként” tekintik a muszlimok a keresztényeket és a zsidókat, mert Isten nekik Mohamed előtt küldte el a szentírást. A muszlimok úgy vélik, hogy ezek a népek ugyanúgy egy Istenben hisznek, ezért ez összeköti a három vallás követőit.Az iszlám viselkedés alapelvei:

1. Intim kapcsolatok, párkeresés: Az iszlám elutasít minden házasságon kívüli intim kapcsolatot, és a megcsalást is. A házasság biztosítja a biztonságot, a születendő gyerekek jövőjét, és a tisztaságot a párkapcsolatban. Az iszlámban nincs próbaházasság.

2. Homoszexualitás és AIDS: Az iszlám elutasítja a homoszexualitást, de az iszlámban hívő orvosok hajlandóak ellátni az AIDS betegeket, még akkor is, ha homoszexuálisak.

3. Terhességmegelőzés és magzatelhajtás: Az iszlám engedi, hogy a nők védekezzenek és fogamzásgátlót szedjenek. Az abortusz addig engedélyezett, amíg a magzat nincs 3 hónapos.

4. Kegyes halál és az öngyilkosság: Mind a kettőt tiltja az iszlám, mert a hívők szerint az életet Isten adta, és ő szabta meg annak végét is, tehát ebbe nem avatkozhat bele az ember.

5. Szervátültetés: Az életmentésről az iszlám álláspontja a Koránban szerepel. (Korán 5:32)
Ez alapján Isten számára az élet a legfontosabb dolog, úgyhogy a szervátültetés engedélyezett. Az iszlám viszont nem fogadja el a szervkereskedelmet.

Az iszlám oszlopai:

1. Hit Allahban s Prófétájában Mohamedben.
2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelezőek.
3. Böjt (siyam), melyet a Ramadan hónapban kell teljesíteni.
4. Adakozás (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és gazdagok kötelessége.
5. Zarándoklat (Hadzs), a hívőknek életük során egyszer el kell zarándokolniuk Mekkába, de csak akkor, ha ehhez adottak a fizikai és anyagi feltételek.

A hit pillérei:

1. Hinni Allahban:
– hit a magasztos Allah létezésében.
– hit az Ő isten voltában.
– hit az Ulühiyya-ban, vagyis Ő az egyetlen Igaz isten, nincs társa.
– hinni az Ő neveiben és atribútumaiban.

2. Hinni az angyalokban:
– hit a létükben.
– hit azokban az angyalokban, akiket név szerint ismerünk.
– hit az ő alakjukban, külső formájukban, ha arról tudósítás van.
– hit azokban a cselekedeteikben, melyet Allah parancsára hajtanak végre.

3. Hit Allah könyveiben:
– hit abban, hogy ezek Allahtól származnak.
– hit azokban amelyeket név szerint ismerünk, mint Tóra, amely Mózesnek, az Evangélium, ami Jézusnak, a Zsoltár (zabur), mely Dávidnak, a Korán amely Mohamednek küldetett le.
– hit ezen könyvek híradásában, mint pl. a Korán híradásában.

4. Hit a küldöttekben:
– küldött az, ki sugallatot kapott az emberek közül valamilyen törvényre, és annak terjesztésére.
– hit abban, hogy küldetésük, missziójuk valóban Allahtól való. Ha valaki egyikőtök küldetését is megtagadja, akkor megtagadja az összest ezáltal.
– a hit azokban akiket név szerint ismerünk, pl. Mohamed, Jézus, Ábrahám, Noé – béke legyen rajtuk.
– a hit abban, ami igaz az ő híradásaikból.
– azon isteni törvények (Saria) alapján cselekedni, amelyek elküldettek a Próféták Pecsétjével Mohamedhez, aki az emberiség egészéhez jött.

5. Hit a végső napban:
– hit a feltámadásban.
– hit a számadásban és jutalomban.
– hit a Paradicsomban (Ganna) és a Pokolban, a Tűzben (Nar). E kettő a teremtmények örök lakhelye.

6. Hit az elrendelésben:
– hit abban, hogy Allah mindent tud, minden dologról tud egészében és részleteiben.
– hit, hogy Allah mindezt megírta a jól őrzött Táblán (Lauh Mahfuz).
– hit abban, hogy minden létező és leendő csak Allah akarata.

(Forrás: terebess.hu)