Naptágulás pusztíthatja el a bolygót

Kozmikus katasztrófák vethetnek véget a világnak.Sokan félve várják február második felét, mert a 2016 WF9 elnevezésű objektum annyira közel halad halad el a Földhöz, hogy abban az estben, ha becsapódna, akkor hatalmas károkat okozna, tehát megint itt van a földi élet vége.

A jelenlegi tudományos feltételezések azonban azt jósolják, hogy a világvége nem most, hanem sok-sok év múlva jön el, amit még az ükunokáink se fognak látni. Ami tény, hogy a Föld egy valódi célpont az űrből érkező erők számára, és egyszer eljön az a pillanat, amikor a bolygó képtelen lesz kivédeni a támadásokat.

A tudósok már több elméletet felállítottak a földi élet pusztulásával kapcsolatban. A kozmikus katasztrófák közül a következő hat a legvalószínűbb, hogy a jövőben bekövetkezik.

Naptágulás: Nincs semmi, ami halhatatlan lenne, ez pedig a Napra is igaz. A tudományos becslések szerint a Nap 7,72 millió év múlva úgynevezett „fehér törpévé” fog válni. Amikor ez bekövetkezik, akkor az emberiség már rég kihalt, mert a Nap egyre nagyobb és hidegebb lesz, ahogy öregszik.

A mérete olyan nagyra nőhet, hogy a Merkúr és a Vénusz biztosan elpusztul. A Föld talán megússza, de a Nap olyan erős napszelet gerjeszthet, hogy a bolygó lelassul és spirálszerűen belezuhan a naprendszer középpontjába, ahol elolvad.

Gammasugárzás: A tudomány gammasugárnak nevezi azt az extrémen erős sugárkitörést, amit a bináris csillagrendszerek (két csillag egy pont körül kering) és a szupernóvák (felrobbanó csillagok) hozhatnak létre.

Ez a sugárkilövés olyan erős, hogy teljesen tönkreteheti a Föld ózonrétegét. Ha ez bekövetkezne, akkor ki lennénk szolgáltatva a Nap UV-sugarainak.

Meteorbecsapódás: A tudomány nem olyan régen kifejleszteni egy védekező rendszert, ami kivédheti a kisebb meteorok támadása de a nagyobbakkal szemben továbbra is védtelen a bolygó.

Az emberiség történelmében még nem volt példa „világvégét” jelentő meteorra. A tudósok szerint ez a Jupiternek köszönhető, mert a naprendszerünk legterebélyesebb és legnagyobb tömegű bolygója pajzsként védi a Földet, és a meteorok abba csapódnak a bolygónk helyett.

Ha nem létezne a Jupiter, akkor valószínűleg a Földön se alakul ki az élet. A Jupiter egyébként nem jelent teljes védelmet, mert a kisebb meteoritok olykor eltalálják a Földet.

Nagy energiájú napkitörés: A Nap folyamatos és erős mágneses mezőt gerjeszt, ezzel pedig még a Földnél is nagyobb napfoltokat hozhat létre. Valószínűleg korábban is voltak napkitörések, de akkoriban nem létezett az elektromosság, tehát az emberiség nem érzékelte a jelenséget. Ha most következne be egy erős napkitörés, akkor annak olyan súlyos következményei lennének, mint például a repülőgépek lezuhanása.

Vándorló csillagok: A vándorcsillagok a galaxisunkon belül változtatják a helyüket. Ha esetleg ezek egyike túlságosan közel kerülne a napunkhoz, akkor az felkavarná a naprendszerünk legszélén lévő kőhalmazt, az Oort-felhőt, ami üstökösként csapódna a Földbe.

Szupernóvarobbanás: A tudósok felfedezték az Orion csillagképben a haldokló Betelgeuse-t, ami 460-650 fényév távolságra található a Földtől, ez pedig közelinek számít. A tudósok szerint legalább 50 fényévnyi távolság kell ahhoz, hogy érezni lehessen a jelenség hatását.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)