Madrid látványosságai és az azokhoz fűződő városi legendák
Tragikus szerelmekről, sikeres támadásról, különleges végrendeletről szólnak a spanyol főváros leghíresebb történetei.Madridról először a romantika, vidámság, fieszta, salsa jut az eszünkbe, pedig, mint sok más városnak, úgy a spanyol fővárosnak is megvannak a maga legendái, amelyek egy-egy nevezetességgel kapcsolatosak.
Plaza Mayor: Madrid főteréhez több történet kapcsolódik, de a leghíresebb a XVII századba repít vissza minket. Akkoriban Villamediana gróf híres volt a köznép és a nemesség elleni szónoklatairól. Lehet, hogy ezért, vagy másért, de elterjedt a pletyka, hogy a gróf viszonyt folytat Izabella királynéval.
Az egyik bikaviadalon, amit a főtéren rendeztek, többen arról fecsegtek, hogy látták, ahogy a gróf az utcán rohan, kezében egy királyi pecséttel, amire azt írták, hogy: „Ezek az én szerelmeim”. Néhányan azt feltételezték, hogy a gróf csak a gazdagságát hirdeti, de többen arra következtettek, hogy ez is a királynőjével való romantikus viszonyát bizonyítja.
Tovább erősítette a pletykát az, hogy a gróf a királyné tiszteletére ajánlotta fel az egyik bikaviadalt, mire az egyik királyi tanácsadó kétértelmű kijelentést tett a közönség felé. Néhány nappal később előkerült a gróf holtteste San Ginés közelében. Ez újabb pletykát szült, mert a nép azt hitte, hogy a féltékeny király végzett a királyné szeretőjével.
Calle del Toro: Nem a bikafuttatásról kapta a nevét az utca, hanem arról, hogy a helyiek bikaszarvakat lógattak ki az ablakukon. Ezt azért tették, hogy utánozhassák bika fújtatását, amivel elijeszthetik az arra sétálókat.
San Pedro El Viejo templom: A XIV. században épült templom mujedár stílusú tornyához egy elég valószínűtlen legenda kapcsolódik. A történet szerint, amikor a munkások a helyére akarták tenni a harangot, akkor beragadtak a torony és a falak közé. A munkások feladták a munkát és hazamentek. Amikor másnap visszatértek, akkor azt látták, hogy a harang a helyén van. Állítólag saját magát húzta fel.
Viadukt: A Calle de Segovia felett látható a viadukt, amely nemcsak a szépsége miatt népszerű, hanem azért is, mert itt követik el a legtöbb öngyilkosságot Madridban. Ez akkor kezdődött, amikor elkészült. Napjainkban kamerával szereltek fel, hogy így akadályozzák meg a tragédiákat.
Az első öngyilkossági kísérlet a XIX. században történt, amikor egy fiatal lány képtelen volt elviselni, hogy a szülei nem engedik, hogy hozzámenjen a szerelméhez. A lány a mélybe ugrott, de a szoknyája fennakadt a viadukton, ezért néhány karcolással megúszta a kalandot. Később tizennégy gyereket szült.
Plaza de Puerta Cerrada: Több legenda fűződik a térhez, de a legismertebb az, amikor a városkapunál őrök vigyáztak Madridra. Mivel az árnyékban tolvajok bujkáltak, ezért esténként mindig bezárták az egyik kaput. A tér innen kapta a mai nevét, ami a „Zárt kapu”.
Lineres palota: Madrid leghíresebb épületét napjainkban már Casa de América néven ismerik. Eredetileg José Linares vett meg a telket 1872-ben. A férfi 18 év alatt építette fel a palotát, mibe a feleségével, Raimundával költözött be.
A házaspár élete nem volt felhőtlenül boldog, mert a márki apja ellenezte a frigyet. José és kedvese az esküvőjük után talált egy levelet, amit José apja írt a fiának. Ebből kiderült, hogy José felesége az apja viszonyából született, tehát Raimunda a féltestvére.
A szerelmesek nem akarták elhagyni egymást, ezért a pápától kértek engedélyt, hogy együtt maradhassanak. A pápa azzal a feltétellel adott engedélyt, hogy a pár többé nem érintkezik egymással.
A feltétel betartásának érdekében José és Raimunda úgy alakította át a palotát, hogy abban két teljesen különálló lakrész legyen, de ez kevés volt ahhoz, hogy ellenálljanak a kísértésnek. A bűnbeesésük eredményeként lányuk született. A legenda szerint a szülők megölték a kicsit, akinek holttestét befalazták.
Raimunda 1902-ben meghalt. Néhány évvel később José követte a szerelmét. A palota az 1950-es évektől üresen állt, majd 1990-ben elkezdték a felújítását, mint a Casa de América.
Casa Pastor: Madrid legelső városházában Don José volt az első lakó. Amikor az idős lelkész meghalt, akkor a végrendeletében az állt, hogy a ház legyen azé, aki a lelkész halála reggelén először átsétál a Puerta de la Vega, a régi városkapu alatt.
Az emberek tolongani kezdtek a városkapuhoz, amin egy pásztor és nyája lépett át először. A városi legenda szerint ez a pásztor ugyanaz volt, aki anno menedéket adott az inkvizíció elől menekülő Don Josénak.
A Macskák: A spanyol főváros lakosait gyakran nevezik „Gatos”-nak, tehát macskáknak. Ők erre nagyon büszkék, hiszen a legenda szerint, amikor az arabok a XI. században megszállták Madridot, akkor VI. Alfonz és a serege vissza akarta szerezni a várost.
Az egyik ifjú katona felkapaszkodott a magas falakon úgy, hogy a tőrét belevágta a fal réseibe. Amikor sikerült átjutnia, akkor az őrtoronyba loholt, ahol a mór zászló helyett kitűzte a keresztény lobogót. Mivel egy macska ügyességével teljesítette a küldetését, ezért a társai Macskának kezdték becézni. A katona családja tovább vitte a nevet, amit a madridiak átvettek.
(Forrás: noiportal.hu)
Ajánló
Ajánló
-
Facebook